Évről évre egyre többen lesznek érzékenyek különféle alapanyagokra, a globális jelenségre pedig egyelőre a tudósok se találtak egyértelmű magyarázatot. Ami azonban közös a legtöbb mentességre épülő étrendben, hogy minél több mindent készítünk el házilag, annál jobb, hiszen így biztosan tudjuk, mi kerül az ételünkbe. Persze ez a nem mentes étkezésre is igaz, de akkor határozottan, ha valamit szigorúan kerülnünk kell. Épp ezért jól jön, ha vannak jól bevált alapreceptjeink, amikhez bármikor lehet nyúlni - ez a gluténmentes túrós pogácsa pedig pont ilyen!
Na de milyen lisztet használjunk?
Mi a pogácsát most gluténmentes lisztkeverékből készítettük el, mert ez volt kéznél a Nosalty konyhájában, és mert nagyon jól működik. Ennek két fő összetevője a kukoricakeményítő és a rizsliszt. A pogácsát csak rizslisztből is könnyen elkészíthetjük, kizárólag keményítőből viszont inkább ne: a sok keményítőtől jön elő a fűrészporos mellékíz, ami annyi gluténmentes étel szépségfoltja, ráadásul a tészta is nehezen kezelhetővé válik tőle.
Fontos ugyanakkor, hogy a receptben megadott liszt tömege csak irányadó jellegű, hiszen nagyban befolyásolja a felhasználandó mennyiséget a tojás nagysága és a túró víztartalma. Empirikus módon kell hát eldönteni, mikor elegendő a liszt a tésztában:
ha a nyers tésztagolyó már nem ragad oda a tál oldalához, és az ujjainkkal egy darabot lecsippentve tapadásmentesen golyócskát tudunk gyúrni belőle, akkor biztosan jó az állaga.
A pogácsa lelke: a zsiradék aránya
Sima lisztekkel készült sajtos-túrós pogácsáknál remekül működik, ha 2:1 arányban teszünk bele zsiradékot és lisztet, amit aztán még 1-2 tojással lazítunk. A gluténmentes lisztek azonban másképp működnek, így magasabb lisztaránnyal érdemes dolgozni, nagyjából 4:3 a hányados, még mindig a zsiradék javára.
A mi pogácsánkban most a zsiradék nagyobbrészt túróból áll, de azért mellé került még vaj és egy kanálka mascarpone is (helyette használhatunk tejfölt is, ami éppen van bontva). A túró helyett kerülhet a pogácsatésztába krémsajt, juhtúró vagy akár tepertőkrém is, a liszt mennyiségének relativitását azonban itt is fontos kihangsúlyozni.
Fontos: általában minél krémesebb a zsiradék, annál több lisztet kell hozzáadni, de a legjobb minden esetben az, ha az ujjainkra hagyatkozunk.
Fűszerezzünk bátran!
A legtöbbször csak a kiszaggatott és lekent pogácsákat szórjuk meg valamilyen fűszerrel, én azonban szeretem, ha a tészta maga is fűszeres, szóval a tejtermékeket és a tojást egyből fűszerekkel együtt kevertem össze. Kömény, majoranna, bazsalikom, kapor, oregánó - a pogácsatésztának bármelyik jól áll.
Érdemes a pogácsa végső ízvilága alapján ízesíteni, így a tepertőnek jól állhat a vöröshagymapor, a juhtúróhoz passzol a fokhagymapor, míg a krémsajt a kaporral alkot remek párost.
A kész pogácsákat sütés után hagyjuk pár percet hűlni, pusztán az égési sérülések elkerülése végett. Azt a régi bölcsességet, miszerint melegen nem szabad enni, úgysem tartja senki, hiszen szabad-e vagy sem, ekkor a legfinomabb a pogácsa.
Próbáljátok ki ezeket a gluténmentes finomságokat is:
Gluténmentes túrós pogácsa - a teljes receptet küldd el valakinek, aki szerinted szívesen elkészítené!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ezeket is készítsd el:
- Idén zöldfűszeres pácban sült báránnyal és mázas répával ünneplünk
- Őrület, de a megszokott gömbök helyett galuskába szaggattuk a túrógombócot
- Se nem kígyó, se nem rétes, mégis isteni ez a túrós kalács
