Mire jó a mirepoix, ami nélkül nem indulhat egy szaftos étel sem?

Amikor egy konyhai technikára több, kulináris szempontból élen járó ország arzenáljában is rábukkanunk, akkor sejthetjük, hogy valami fontos dologról van szó. Így van ez a mirepoix esetében is, amit sanszos, hogy már eddig is gyakran bevetettünk, csak nem tudtunk róla.

A magyar házi szakácsnak van némi averziója, ha nemzetközi dolgokra terelődik a szó, ami alapvetően nem túl nagy probléma, inkább sajnálatosnak lehetne nevezni ezt a kulináris bezárkózást. Ha esetleg olyan szavakat hallunk, mint mirepoix vagy sofritto, hajlamosak vagyunk legyinteni egyet, elkönyvelni a dolgot holmi külhoni passzióként, majd visszatérni a gulyásunk hagymás-répás-zelleres alapjának kevergetéséhez. Pedig nincsen ám semmi probléma a nemzetközi konyhai technikákkal, ezt leginkább az bizonyítja, hogy az előző mondatban elrejtettem egy kisebb fricskát, amit a mirepoix-ismerő olvasók remélem értékeltek, a mirepoix-t a cikkből megismerő olvasók pedig értékelni fognak.

Mire jó a mirepoix, ami nélkül nem indulhat egy szaftos étel sem?

Mi az a mirepoix?

A kifejezés egy zöldségtrióra utal, amelyet a francia gasztronómia előszeretettel használ különböző fogások ízesítésére. A hagyma-sárgarépa-szárzeller tulajdonképpen megágyaz az ételeknek, egy aromás, karakteres alapot hoz létre, amire később a többi alapanyag íze építkezhet.

Kerülhet levesekbe és szószokba, sült húsok mellé, egészben, nagyobb darabokra, vagy egészen apróra vágva.

Önmagukban ezektől a zöldségektől nem várunk túl sokat, azonban együtt bevetve őket olyan alapízt kapunk, ami egészen biztosan hiányozna egy bolognaiból, boeuf bourguignonból vagy akár egy klasszikus gulyáslevesből. Éppen ezért hívják „szerény kezdetnek” a mirepoix-t és még sok más zöldségalapot, amelyek funkcióban hozzá hasonlóak, alapanyagok terén azonban kicsit eltérnek.

A „szerény kezdetek”

Ha egy kicsit délebbre vesszük az irányt, Olaszországban megtalálhatjuk a battuto-t, ami ugyanúgy kezdődik, mint francia kuzinja. A répa, hagyma, zeller szentháromsághoz azonban ezután kerülhet még fokhagyma, petrezselyem, édeskömény vagy kevés olasz szalonna is. Így születik meg a soffritto, ami a battuto már megfőzött, párolt változata.

Délen maradunk, és megismerjük a spanyol sofrito-t, amit egy ’t’ betű és némi paradicsom választ el az olasz verziótól. A hagyma, fokhagyma, paradicsom, paprika adja az olyan nevezetes ételek alapját, mint például a paella.

Németországban a zöldségalap egy kicsit kevésbé napfényes alakot ölt: a suppengrün, azaz leveszöldség általában póréhagymát, zellergumót (a mirepoix zellerszárat használ) és répát jelent, ami kiegészülhet fehérrépával, vöröshagymával és krumplival. Nevét meghazudtolva nemcsak levesekbe, hanem ragukba is kerülhet.

A tengerentúlon, az USA-ban (a kontinens déli részét a spanyol sofrito különböző variációi uralják) a holy trinity, azaz a szentháromság adja az alapját a cajun és kreol ételeknek. Ezek az Államok déli részére jellemzők, leginkább Louisianában találkozhatunk velük. A holy trinity hagymából, szárzellerből és zöld kaliforniai paprikából áll.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!

Forrásunk volt.


Less el még több konyhai praktikát:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Háromsajtos gratin burgonya

Talán a legizgalmasabb krumpliköretek közé tartozik a gratin burgonya, amely akár önmagában is megállja a helyét, főleg ebben a sajtos baconos verzióban. Az elkészítése nem bonyolult, ...

Brownie mogyorós krémmel

Gazdag brownie lágy mogyorós krémmel kiegészítve. Kívül enyhén roppanós, belül viszont extrán szaftos és puha a hozzáadott mogyorós krémtől. Ha szeretnénk még tovább fokozni az ...

Címlapról ajánljuk

A nagy európai zsírkörkép – A hájas tészta és a...

Nem, nem az elhízás kontinentális mértékének járunk utána ebben a cikkben, hanem utánanézünk Európa leggyakrabban használt zsiradékainak és azok földrajzi eloszlásának. A franciák tényleg vajjal eszik a vajat? Valóban egészségesebb az olívaolaj? Miért van a mai napig is zsírosbödön a nagymamák konyhájában? Zsíros tények következnek!

Kormos Lili

Nem hat a permetezés, és romlik a növény állapota? Ez...

Sok kertész számára ismerős helyzet, amikor a permetezés után sem javul a növények állapota. A kártevők továbbra is támadnak, a betegségek terjednek, miközben a drága növényvédő szer mintha teljesen hatástalan lenne. Ilyenkor nem érdemes azonnal újabb adag vegyszert kijuttatni, először célszerű átnézni, mi okozhatta a sikertelen védekezést. Gyakran ugyanis egy apró hiba áll a háttérben.

Németh Orsi

További cikkek

Top Receptek

Bodzaszörp egyszerűen

Egy nagyon kedves, régi családi barátunktól kaptuk ezt a receptet sok-sok évvel ezelőtt, mikor még egészen kisgyerek voltam - azóta pedig csak így készítettük, és nem is kóstoltam még ...