2020.11.30.

Még a személyiséged is múlhat azon, milyenek a bélbaktériumaid

Stuth-Nagy Niki

Kiderült, hogy sokkal több mindenbe beleszól a mikrobiomunk, mint amiről valaha gondoltuk volna.

Az Oxford Egyetem kutatása szerint egy ember háttere befolyásolja azt, hogy a bél mikrobiomja milyen összetételű, ami aztán tovább befolyásolja azt, hogy mennyire lesz egészséges, és milyen személyisége fejlődik ki. A háttér magába foglalhat olyan faktorokat is, mint az, hogy anyatejjel vagy tápszerrel etették babakorában, utóbbi meglepő módon sokkal kevésbé változatos bélbaktériumokat produkál.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a bél mikrobiomja képes befolyásolni az ember agyi viselkedését, méghozzá az úgynevezett bél–agy tengelyen keresztül. A legtöbb kutatás eddig a bélbaktériumok és a neuropszichiátriai rendellenességek közötti kapcsolatokat próbálta feltérképezni, Dr. Katerina Johnson, a kutatás vezetője azonban most az átlagembereket vizsgálta, és azt, hogy mi az összefüggés a mikrobiom változatossága és a személyiségük között.

A személyiség nagyon fontos egy ember számára: befolyásolja, hogy hogyan reagálunk a stresszre, milyen kapcsolataink vannak, hogyan dolgozunk, és mitől vagyunk boldogok. Állati kutatások vontak már párhuzamot a szorongás és a depresszió, valamint a bélbaktériumok között. Mivel néhány kutatás a mikrobiom összetételét és az autizmust is összekötötte, Johnson feltételezte, hogy a személyiségjegyekhez, a szociális viselkedéshez is köze lehet annak, hogy mennyire változatos az ember baktériumainak összetétele.

A Human Microbiome Journal tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy a komolyabb rendellenességekben nem szenvedőknél kimutatható az az összefüggés, hogy a szociálisabb, emberszeretőbb személyeknek rendszerint jóval változatosabb a mikrobiomja, ami viszont jobb egészséget is feltételez. Azok ugyanis, akik egészségesebbek, szintén változatos bélbaktérium-rendszerrel rendelkeznek.

A kutatás azt is kimutatta, hogy bizonyos baktériumtörzsek hiányoznak, vagy nagyon kis számban vannak jelen azoknak a bélrendszerében, akik bizonyos személyiségi tulajdonságokat birtokolnak. A konklúzió egyelőre az, hogy a jobb szociális érzék és a nagyobb szociális kör azt eredményezi, hogy a mikrobiom változatosabb lesz, míg a szorongás és a depresszió csökkenti ezt a változatosságot, és homogénebbé teszi a bélbaktériumokat. Az eredmények jól mutatják, hogy érdemes több figyelmet fordítani nemcsak a mentális problémákkal küzdők, hanem az egészséges emberek mikrobiom-összetételére is.

via

Ezeket olvastad már?