Hamarosan eltűnhet a magyar málna a földekről, a klímaváltozás, a termelési nehézségek és a munkaerőhiány miatt ugyanis néhány év alatt tizedére csökkent a málnatermelő területek száma hazánkban.
Ahogy az a Dívány cikkéből kiderül, a bogyós gyümölcsök rosszul tűrik a felmelegedést. Míg 10 évvel ezelőtt csaknem 1000 hektáron termett a magyar málna, ma mindössze 160 hektáron termesztik a gyümölcsöt.
Ahogy a bogyós gyümölcsök, a málna mellett a szeder is a hűvösebb, párásabb, esősebb klímát kedveli és igényli ahhoz, hogy jó legyen a termés. Miután egyre északabbra tolódik a mediterrán égöv, a magyar földek egyre nehezebben tudnak lépést tartani a körülményekkel. A málnatermesztés jelenleg Lengyelországban a legkedvezőbb, ahol – ahogy azt a Dívány cikke írja – most éppen olyan az éghajlat, mint a 20 évvel ezelőtti Magyarországon.
Nemcsak a málna és a szeder, de az őszibarack- és a kajszibarack-ültetvények is eltűnhetnek hazánkból, melyben az éghajlatváltozás mellett a gazdaságok korszerűsítésének hiánya is szerepet játszik.
Csökkent a termőterület, tavasszal a fagyok tesznek kárt a gyümölcsben, nyáron pedig az aszály az, ami miatt évről évre egyre kevesebb a termés, ráadásul a hazai ültetvények is elöregedőben vannak, sok gazda pedig már nem tervezi, hogy új földeket telepítene.
Ha ez még nem lenne elég, más, délebbi országokban korábban megérik a barack, a magyar termés pedig csak nehezen tud versenybe szállni az import gyümölcsökkel.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban évek óta dolgoznak azért, hogy a bogyós gyümölcsök fajtanemesítésével és termesztési kísérletekkel sikerüljön strapabíróbb málnafajtákat termeszteni Magyarországon is. Eközben sok gazda újabb alternatívát keres, így egyre népszerűbb az itthon is megtermő kivi, melyet a mostani éghajlatnak köszönhetően könnyebben lehet termeszteni már a magyar földeken, kertekben is.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
