Furmint, a tavaszvárás bora

Lassan vége már a télnek, könnyebb, fehérborokkal várjuk a madárcsicsergős, napsugaras, virágillatú tavaszt! Ezért köszöntjük mi is egy jó pohár furminttal a kikeletet!

Furmint, február

Elnézést kérünk, hogy csak így, utólag foglalkozunk február borával, hiszen a március itt kopogtat a poharainkon édes cinkehangján. Mégis méltatlan lenne nem írnunk röviden a furmintról, amit az év minden hónapjának minden napján érdemes megkóstolni, megismerni. Potenciális világsiker.

A népszerű Vinoport borászportál indította útjára három éve azt a nagyszerű kezdeményezést, amely az év második havát a furmint hónapjává avatta. Ilyenkor – mint az idén is - a csatlakozó éttermek, borászatok, forgalmazók furminttal kapcsolatos kóstolókat, akciókat szerveztek. A dolog sikerének kulcsa az F betű hatalma mellett az, hogy egy borrendezvényileg viszonylag üres szezonban ad apropót. És ez az apropó nem akármi, hanem a fenséges furmint.

Furmint, február >>

A furmintról

Ha a XIII. századi Magyar Királyság területét járnánk, borvidékek végtelen láncolatán vezetne az utunk. Itt ősszel lépten-nyomon találkoznánk a furmint közepes nagyságú, pettyes-sárgászöld, vastag héjú, lédús bogyókból felépülő fürtjeivel: a filoxéravészt megelőzően az egyik legelterjedtebb szőlőfajta volt Magyarországon.

Tudtad? A filoxéravész a szőlőgyökér tetű pusztítását jelentette 1875 és 1897 között és a magyar szőlők felét irtotta ki. Mondhatjuk, ez volt a magyar szőlő- és bortermelés Mohácsa vagy tatárjárása.

Eredetét a Földközi-tenger mellékére, vagy a Szerémségre teszik, de akad olyan is, aki szerint vallon telepesek hozták be a XIII. század környékén ezt az észak-francia szőlőfajtát, innen nevének franciás bukéja, melynek jelentése eképpen “búzabor”. A furmint mindenesetre mára tipikusan Kárpát-medencei lakos lett, ezen belül magyar fajta, hazánkban 4000 hektáron termesztik. Külföldi rokonai a szlovén sipon, a szerb moslavac, a horvát posip, a román grasa, vagy épp Németországban a mosler.

Manapság nálunk jellemzően Tokaj-Hegyalja és Somló furminttermő borvidékünk, előbbi területének 60%-a terem ez a fajta szőlő. Hősünk jellemzően későn érő, nagyon alkalmazkodó fajta, gyümölcsében talán a legjobban ő képes összegyűjteni a termőhely íz, illat- és karakterjegyeit.

A borok bora

Mindenképpen fehér, de lehet édes vagy száraz. A nagy furmint általában magas alkoholtartalmú, testes, savai betöltik a szájzugot. Karakteres, de kiválóan jelentkezik benne a termőtáj és talaj világa. Tüzes ital, amely lángra lobbant minket is. Bármihez kiváló, de leginkább halak, fehér sültek, vagy érlelt sajtok illenek hozzá (szigorúan szerintem), az édes furmint pedig önmaga himnusza tud lenni, koronája mindennek. És akkor még nem beszéltünk egy jó furmintpezsgőről vagy arról, hogy a tokaji aszú egyik alkotóelemét adja.

Magyarországnak különös érdeke fűződik a furmint feltámadásához. A nagy fehér világfajták (például a chardonnay, sauvignon blanc) és divatborok (például a grüner veltliner) után sokan éppen benne látják a következő globális sikersztorit. Ezért is üdvös, hogy az utóbbi időben új telepítések sora, és sokak magas szintű elhivatottsága segíti magasabb és magasabb polcra e történelmi fajtánkat.

Tudtad? Magyarország területén már 2300 éve, a kelták óta folyik szőlőtermelés, bort pedig legkésőbben már a rómaiak biztosan előállítottak itt. Pannónia már az I. században olyan konkurenciát támasztott az itáliai provinciáknak, hogy bizonyos lobbiérdekek miatt az összes szőlőtőkét kiirtani rendelte császári rendelet. De számos ok miatt a Kárpát-medence különösen alkalmas a szőlő számára, a szőlészet-borászat már évezredek óta minden csapást, nehézséget túlél, mindig újjászületik. Mindannyiunk öröksége.

Italszeretettel: Al

A rovat korábbi cikkeit tt olvashatod >>

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek