Elhatároztam, hogy ügyesebben, tudatosabban, kiegyensúlyozottabban fogok étkezni! – sokunk 2024-es fogadalma forgott ekörül. Persze, még mindig több az „idén tényleg lefogyok” vagy „soha többet gyorskaja” megszeghető ígéret, de azért nagy átlagban szeretnénk egészségesen étkezni. A legszerencsésebb eset, ha nem divatból, a világhálóról ömlő szépségtrendek miatt, hanem mert egyszerre vigyáznánk a testünkre, lelkünkre. De miért ennyire drága egészségesen étkezni?
A jó étel drága, a silány elérhető
Egy 2023-as brit felmérés alapján nagy átlagban legalább kétszer annyit fizet az ember kalóriánként az egészséges ételekért, mint a kevésbé tudatos és rosszabb választásokért. Ráadásul ez láncreakciót indít be, ugyanis egyre kevesebb családnál teszik lehetővé a kiegyensúlyozott étkezést és az árak az ultrafeldolgozott táplálék vásárlása felé terelik a fogyasztókat.
Növekvő igények, égbe szökő árak
A gyümölcsök és zöldségek témájában például beszélni kell a nemzetközi importról: a globalizált világban egyszerűen hozzászoktunk, hogy egész évben elérjük az egzotikumokat, leszaladunk a boltba banánért, négyévszakosak a zöldek. Ez egy hosszú, bonyolult ellátási láncot jelent. A CNBC cikkje alapján megdöbbentő adat, hogy míg az USA-ban például az export mennyiségei nem változtak az elmúlt 20 évben, addig a zöldségekből 155%-kal több érkezik az országba, a gyümölcsök importja pedig 129%-kal növekedett. Az árak így tartósan csak nőnek és nőnek, hiszen az igény egyre nagyobb.
Ezzel szemben viszont az ultra-feldolgozott élelmiszerek ára is növekszik, de sokkal kisebb mértékben és ezek az elérhetőbbek, egyszerűbbek, nem romlandóak és persze jóval olcsóbbak. Ömlesztve lehet előállítani, nincs macera a szállítással, az egész egy olcsóbb folyamat.
Egy vonzónak nem mondható ágazat hanyatlása
A mezőgazdasággal foglalkozók és ezzel együtt ebben az ágazatban dolgozók száma csökken és csökken, kiváltképp Európában és a tengerentúlon. Nem karrierút ez többé, hiszen nagyon fáradtságos fizikai munkával jár, vidéki környezetben és nem megfelelő bérért. A fejlett világban általában vendégmunkások, szezonális munkaerő végzi a mezőgazdasági feladatokat, a munkaerőhiány pedig kihat a az élelmiszer-ellátási lánc stabilitására. Sokan azt mondják, az automatizálás, az autonóm gazdálkodási technikák lehetnek az emberiség segítségére – az elöregedő Japán például ebbe fektet temérdek pénzt. És mi lesz akkor, ha mindenki az automatizálásra áll át? Ismét árnövekvés, hiszen az efféle fejlesztésekhez sok tőke kell.
Természetesen a zöldségekre és gyümölcsökre a kiszámíthatatlan időjárás, a klímaváltozás sincs túl jó hatással. Kína, Törökország, India, Brazília és Mexikó járnak élen az exportban, de az elmúlt évek extrém forróságai, áradásai és ezzel együtt a csapadékmentesség is rányomja a bélyegét a hozamra.
A bolygó 42%-a nem engedheti meg magának a jó táplálkozást
Számadatok szerint bolygónk populációjának 42%-a (kb. 3,14 milliárd ember) nem engedheti meg magának a kiegyensúlyozott táplálkozást. Az elmúlt évek inflációja, az árak hónapról hónapra való felkúszása válságba sodorta az egészségünket: még inkább növekszik az elhízottak aránya, hiszen az elérhető árú ételek tartósítottak, adalékanyagokkal készülnek és szegényes a tápanyagtartalmuk. Túlélni túl lehet velük… de mégis hogyan? Rendkívül egészségtelenül.
Ha ez nem változik, a bolygó lakosságának 51%-a válhat túlsúlyossá, elhízottá a következő évtizedben. Az edukáció és az élelmiszerek egységes címkézése sem lehet megoldás, hiszen maximum a tehetősebb fogyasztóknak számítana. Azoknak, akik már rendelkeznek némi ismerettel a tudatosság területén.
Szakértők szerint az élelmiszeripari cégeknek kellene sokkal jobb minőségű és szerencsésebb tápértékű termékeket gyártani. De a legfontosabb talán az lenne, ha minden ország kormánya csökkentené a zöldségek és gyümölcsök árát – támogatással, hogy állampolgáraik kiegyensúlyozottabb mindennapokat élhessenek meg.
Még többet olvashatsz az egészségről itt:
