A csípős ételek mindig is megosztották az embereket: vannak, akik imádják, mások messziről kerülik, és akadnak, akik épp csak elviselik. Az, hogy melyik csoportba tartozunk, több tényezőtől is függhet: például attól, fogyasztottunk-e rendszeresen ilyeneket gyerekként, attól, hogy mennyire vágyunk kulináris izgalmakra, de még a genetikai adottságaink is közrejátszhatnak benne. Amanda Sauceda és Connie Elick okleveles dietetikusok a RealSimple-nek elmondták, milyen tényezőket kell összevetnünk, ha arra vagyunk kíváncsiak, egészséges-e ilyen ételeket fogyasztanunk.

Mi teszi csípőssé az ételt?
A csípős alapanyagokban található hatóanyag, amely a csípősséget okozza, a kapszaicin. Amikor csípős ételt eszünk, a kapszaicin bizonyos fájdalomreceptorokhoz kötődik a szánkban és az emésztőrendszerünkben.
Ez a folyamat égő érzést vagy hőemelkedést vált ki, amelyre az agy úgy reagál, hogy lehűti a testet.
Ezért lehet az, hogy csípős ételek hatására izzadunk, vagy kipirul az arcunk: a hajszálerek kitágulnak, hogy a hő távozhasson a bőrön keresztül. De a könnyezés, az orrfolyás és a fokozott nyáltermelés is gyakori reakció, mivel a szervezet irritáló anyagként ismeri fel a kapszaicint, amit próbál eltávolítani.
De ha a szervezet fájdalomként érzékeli a kapszaicint, vajon ártalmas? Nem feltétlenül – hangsúlyozzák a szakértők. A kapszaicin bizonyos szempontból jótékony hatással is lehet a szervezetre.
A csípős ételek lehetséges előnyei
Kezdjük rögtön azzal, hogy a kapszaicin antioxidáns tulajdonságokkal bírhat. Ahhoz, hogy megértsük az antioxidánsok működését, előbb tudnunk kell, mik azok a szabad gyökök. Ezek olyan molekulák, amelyek a szervezet természetes folyamatai során, de például alkoholfogyasztás, légszennyezés vagy dohányzás hatására is keletkeznek. Túlzott jelenlétük károsítja a sejteket és a DNS-t, hosszú távon pedig krónikus betegségekhez vezethet. Az antioxidánsok semlegesítik ezeket a szabad gyököket – a kapszaicin is ilyen antioxidánsként működhet.
A csípős paprikák ráadásul kiváló C-vitamin-források is: egyetlen zöld chili a napi ajánlott C-vitamin bevitel 121%-át, míg egy piros chili 72%-át tartalmazza.
Továbbá egyes kutatások szerint javíthatja a bélflóra állapotát is. Sauceda szerint a friss, bár még nem teljesen megalapozott kutatások arra utalnak, hogy a kapszaicin hatással lehet a bélmikrobiótánkra. Növelheti a hasznos baktériumok számát és csökkentheti a károsakat – ez azonban eddig csak állatkísérletekben bizonyosodott be. További kutatásokra van szükség, hogy az emberekre vonatkozóan is megállapíthassák ezt, de az eredmények ígéretesek.
A csípős ételek lehetséges hátrányai
Aki hajlamos gyomorégésre vagy refluxra, annak érdemes kerülnie a csípős ételeket. A kapszaicin irritálja a nyelőcsövet, és ellazítja a nyelőcső alsó záróizmát is. Ez az izom gátolja meg, hogy a gyomorsav visszajusson a nyelőcsőbe. Ha elernyed, akkor a sav visszacsoroghat, ami gyomorégéshez vezet. Akkor is figyelmeztető jel lehet, ha gyomorégést tapasztalunk reflux nélkül – ez azt jelezheti, hogy túlzásba vittük a csípős ételeket.
A kapszaicin továbbá irritálhatja a bélrendszer szöveteit – mondja Elick. A test ezt fenyegetésként érzékeli, és fokozza a bélmozgásokat, hogy minél gyorsabban megszabaduljon tőle.
Ezért fordulhat elő, hogy csípős étel után hirtelen a mosdóba kell mennünk, vagy hígabb székletünk van. Ha ez gyakran megtörténik, az arra utalhat, hogy túl sok volt a chili a szervezetünknek.
Végül, de nem utolsósorban fontos tudni, hogy a csípős ételek nem okoznak gyomorfekélyt, de ha már van ilyen problémánk, a chili súlyosbíthatja a tüneteket. Sauceda elmondta: „A csípős ételek irritálhatják a bélfalat, és ha már van egy fekély, az még érzékenyebbé teszi a gyomrot.”
Bizonyos kondíciók mellett tehát oda kell figyelnünk a csípős alapanyagokra, és korlátoznunk azok bevitelét. Más esetekben viszont bátran fűszerezhetjük az ételeinket!
Ezek az életmódos cikkek is segíthetnek: