Itthon rajongunk érte, de nem mindig jut eszünkbe, hogy milyen nagy jelentőségű a dobostorta története. Hatalmas újításnak számított, talán nem túlzás azt sem kijelenteni, hogy mérföldkőnek számít a torták fejlődésében. Ezért annyira nem is meglepő, hogy a dobostorta története nem állt meg kis hazánkban, egy érdekes változata napjainkban is a kedvencek közé tartozik Amerikában.
Miért volt újdonság?
Nem lehetett könnyű 19. századi cukrásznak lenni: hiszen a modern hűtők és egyéb technikai körülmények nélkül szinte lehetetlen volt hosszú ideig eltartani az édességeket.
A jól ismert történetben Dobos C. József ezt az akadályt lépte meg azzal, hogy létrehozta a dobostortát. A piskótalapokat külön-külön sütve egy vastagabb „kérget” adott nekik, így nem száradtak ki olyan gyorsan.
Mai szemmel fura lehet, de akkoriban a vajas krém a tortákban egyáltalán nem volt megszokott. A sütemények rendszerint főzött, pudingszerű krémmel voltak töltve. Azonban ezek a tejszínes, tojásos keverékek nem álltak el sokáig. A Dobos által megalkotott vajas krém mérföldekkel jobban ellenállt az időnek és a szállításnak is.
Ennek a tűrőképességnek köszönhetően egész Európát beutazta a torta, egyedi jelenség lett, hogy könnyen szállítható, a hosszabb utakat is kibírta. És talán ezért is jutott el egészen az óceánon túlra, Amerikába is.
A „Doberge Cake”
Az Egyesült Államok déli részén, New Orleansban sem volt a legkedvezőbb az éghajlat. Az emberek bármennyire is szerettek volna, nem tudtak olyan tömény süteményeket enni, mint a dobostorta.
Egy leleményes cukrász ezért az igényekhez alakította az édességet: megszületett a doberge cake. A piskóta vastagabb és omlósabb, a tömény vajas helyett pedig könnyebb, csokoládés krém került bele. Hogy mégis valami maradjon az eredeti receptből a torta külsejét vonták be a vajas krémmel.
A jól ismert karamellből készült „dob” eltűnt az amerikai változat tetejéről. Ez nyilván nem viselte jól a város párás hőségét, helyét a fondant vette át.
Már csak egy új név kellett. A jelentős francia lakossággal rendelkező New Orleans utcáin egy magyar név nem lett volna elég vonzó, ezért a sütemény franciás hangzású nevet kapott.
A húzás sikeres volt: a város lakóinak olyannyira megtetszett az édesség, hogy máig a születésnapok rendszeres tartozéka.
Megdöbbentő, hogy térben és időben ilyen messze Budapesttől, mások is (ha nem is teljesen ugyanúgy) ismerik és élvezik a dobostortát.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Kedvenc magyar ételeink, minden mennyiségben:
