Sós kelt palacsinta

Nem tudom, ismerős-e másnak is a probléma, de a legtöbbször a lehető legegyszerűbb dolgokat tudom elrontani a konyhában - a rántás/habarás és a palacsintasütés élen járnak a kérdésben. Szinte soha semmihez nem szoktam méricskélni, csak úgy érzéssel próbálkozom, de a palacsintához grammra pontosan mérek ki mindent, és még így se sikerült soha olyanra, mint a nagymamié - a papírvékony és puha verziónak ő csúcsa. Na, de azért próbálkozom rendüleltlenül, és ha már a hagymonyos verzióban még nem volt meg a katarzisom, hát nézzük a többi fajtát. Kiscsaládom nem kis étvágyát a hagyományos palacsintával kielégíteni csak akkor lehet, ha legalább harmincról startolok, kerestem olyat, ami hamar kész van, laktat is, és a sütési idő sem 1 óra. Ezek a palacsinták jó vastagok, kettő bőven elég belőlük, ugyanakkor nem olyan nehezek, mint a másik kedvenc, a téli krumplis palacsinta.