Vércsoport-diéta - van értelme?

A vércsoportunkhoz illeszkedő diéta lassan 20 éve van a palettán. Nézzük, mit jelent, és mit gondol róla dietetikus szakértőnk!

A dr. Peter D'Adamo által jegyzett diéta kb. egy évtizede élte aranykorát, de érdekes módon azóta is előkelő helyen tartja magát a divatdiéták rangsorában.

Miről szól a vércsoport diéta?

Ez a diéta az egyes vércsoportokhoz kapcsolódóan határozza meg az egyének étrendjét. Dr. Peter D’Adamo 1997-ben jelentette meg könyvét „Eat Right 4 Your Type" - kb. „Egyél a típusodnak megfelelően" címmel. D'Adamo könyvéből megtudhatjuk, hogy szintén orvos édesapjával figyelték meg az ételek hatását a betegekre. Vizsgálataik során azt tapasztalták, hogy egyes ételek eltérő hatást gyakorolnak az egyes betegekre, ezért meghatározták a vizsgált személyek vércsoportját, és megfigyelték az ételekre adott reakciójukat.

Diétájának alapelve az élelmiszerek nagy részében megtalálható lektinekre (egyfajta fehérje) épül. Elméletük szerint, ha olyan ételt fogyasztunk, amelynek lektinjei összeférhetetlenek a vércsoport-antigénünkkel, akkor ez előbb-utóbb betegséget okozhat.

Bár általában fogyni vágyók vágnak bele ebbe a diétába, a könyv inkább preventív jelleggel született, tehát a betegségek megelőzése volt a cél.

Ki mit ehet?

Az embereket vércsoportjuk szerint 4 csoportba oszthatjuk: A-, B-, AB-, 0-ás vércsoportúak. D'Adamo e besorolás szerint határozta meg az egyes csoportok étrendi alapelveit:

  • A 0-ás vércsoportúaknak nagy mennyiségben ajánlja a húsféleségek (kivéve liba, kacsa), kis mennyiségben a gabona, és csekély mértékben a tej és tejtermékek fogyasztását. Őket ősvércsoportúaknak nevezi, akik ügyes vadászok voltak annak idején, és az emésztőrendszerük hozzászokott a hús emésztéséhez.
  • Az A-vércsoportúaknak kis mennyiségben javasolja a húsféléket, mivel szerinte ők nehezen emésztik az állati eredetű fehérjéket. Leginkább csírákat, zöldségeket, gyümölcsöket, szóját és gabonából (kivéve a búzát) készült termékeket fogyaszthatnak.
  • A B-vércsoportúak járnak a legjobban, ők táplálkozhatnak a legváltozatosabban. Ők szinte mindenevők lehetnek, bár tiltásokkal azért itt is találkozhatunk. Nekik nem ajánlja a szárnyas húsokat, és károsnak ítéli a hajdinát, kukoricát, búzát és a paradicsomot is magas lektintartalma miatt.
  • Az AB-vércsoportúak táplálkozása a két vércsoport keveredéséből jön létre, de az étrendjük gerincét a zöldségek adják.

Az étrendi alapelvek lefektetése után, Dr. Peter D’Adamo részletes táblázatokban gyakorlatilag nyersanyagokra lebontva mutatja be, hogy az adott vércsoportba tartozó egyénnek az adott élelmiszer ajánlható, semleges hatású vagy inkább kerülendő-e. Őszintén szólva ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni rajtuk.

Olvastad már?

Mintaétrend: 7 hideg vacsora 300 kalóriából

Csináljuk vagy ne csináljuk?

Anélkül, hogy kétségbe vonnám D'Adamo doktor egyéb orvosi kvalitásait, vércsoportalapú étrendi ajánlásai szerintem tudományosan nem megalapozottak. Az egészséges életmódhoz, a sikeres testsúlycsökkentéshez sokkal több kell annál, minthogy valaki elhagyja étrendjéből a paradicsomot vagy a hajdinát.

A változatos, húsokat, zöldségeket, gabonákat tartalmazó étrenddel biztosíthatjuk szerveztünk számára a megfelelő energia- és tápanyagellátást, kerülhetjük el a hiánybetegségeket. A túlzott mennyiségű hús fogyasztása gyakran jár együtt a telített zsírsav- és purinbevitel (ld. köszvényről szóló korábbi cikkünk) emelkedésével, ami szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Sem a normál, kiegyensúlyozott étrend, sem a testsúlycsökkentő étrend nem alapulhat élelmiszerek, tápanyagok teljes elhagyásán, minden esetben cél a hosszú távon fenntartható, az egészség megőrzését segítő táplálkozás.

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek