Talán meglepetésként érhet mindenkit, aki valaha volt cukros édességektől túlfűtött gyerekzsúron, hogy a legtöbb tudományos kutatás azt mutatja: nem igazán van összefüggés a gyerek hiperaktivitása és az elfogyasztott cukormennyiség között.
Először az 1990-es években kezdtek el párhuzamot vonni a gyerekek hiperaktivitása és a cukorfogyasztás között, 1995-ben például a JAMA tudományos folyóiratban jelent meg metaanalízis az addig megjelent fontosabb kutatásokról. Már akkor is megcáfolták azonban az egyre népszerűbbé váló elméletet: a hiteles tudományos tanulmányok alapján sem lehetett megállapítani, hogy a cukor (főként a vizsgált szacharóz) befolyásolná a gyerekek viselkedését vagy kognitív teljesítményét. Ekkor azonban a kutatók még megjegyezték: azt sem jelenthetik ki, hogy elenyésző hatást azért gyakorol a gyerekre a túl sok cukor.
Egy másik, szintén az 1990-es években zajló kutatás arra keresett választ, hogy van-e olyan gyerek, aki érzékenyebb a cukorra, és nagyobb hatást vált ki nála, ha sokat eszik belőle. A szülők ugyanis gyakran úgy hitték, hogy a saját gyerekük nem esik bele a korábbi kutatásokban vizsgált kategóriába, és különösen érzékeny a cukorra. Az összehasonlítást a kutatók két csoportban, összesen 3 héten keresztül végezték, és az aszpartámot is vizsgálták (ekkor még úgy gondolták, ez is hasonló hatást vált ki) - de ezúttal is az jött ki, hogy sem a normális, sem a túlérzékeny gyerekek nem lesznek hiperaktívabbak, ha cukrot fogyasztanak.
Bár a cukorevés kétségkívül nem túl egészséges, főleg a gyerekeknek, és a fejlődő országokban rendszerint több cukrot is esznek a gyerekek, mint kellene nekik, nem sikerült arra bizonyítékot találni, hogy a cukor hiperaktívvá tenné a fiatalokat.
Miért tartja magát mégis ennyire ez az elmélet? A megoldás valószínűleg az elvárásokban gyökeredzik: a Journal of Abnormal Child Psychology tudományos folyóiratban megjelent, 1994-es kutatás kimutatta, hogy azok a szülők, akik hittek az elméletben, és úgy gondolták, hogy a gyerekük érzékenyen reagál a cukorfogyasztásra, teljesen máshogy néznek a gyerekre, és ugyanazt a viselkedésformát hajlamosak hiperaktívabbnak, problémásabbnak feltüntetni, mint azok a szülők, akik nem hisznek az ilyesmiben.
Persze az is lehet, hogy némi igazságtartalma mégis van a tapasztalt problémának: szituációfüggő, de valószínűleg a gyerek akkor kapja meg a plusz cukormennyiséget, ha éppen édességet adnak neki, tortát ehet, valami olyat kap, amit szeret. Ilyenkor természetes, hogy izgatottabb, amit a szülők félreérthetnek a cukorfogyasztás következményeként.
Az 1990-es évek óta nagyon kevés átfogó kutatás készült a témában, egyvalamire azonban még mindig hangsúlyt helyeznek a kutatók: arra, hogy az úgynevezett figyelemhiányos hiperaktív rendellenességben (attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) szenvedő gyerekekre hogyan hat az elfogyasztott cukor. Szerencsére egyelőre kevés a bizonyíték arra, hogy a megnövekedett cukorfogyasztás növelné az ADHD kialakulásának esélyét, és az is valószínűtlen, hogy a cukorbevitel befolyásolná a betegség tüneteit.
Ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
Kipróbáltuk, milyen cukor nélkül élni egy hétig
Ketten vágtunk bele a Nosalty szerkesztőségéből a cukor böjtbe, most pedig megosztjuk a tapasztalatainkat.
Liptai Lilla
Édesítőszerre cseréled a cukrot? Erre a néhány dologra figyelj
Hasznos dolog, amikor fogyni szeretnénk, vagy ha cukorbetegnek sütünk, ha édesítőszert alkalmazunk sütéskor, de nem mindegy, melyiket választjuk, és hogyan használjuk.
admin
10 nassolásra csábító GLUTÉN- és CUKORMENTES kakaós süti
Ezek aztán a különleges falatok - próbáld ki valamelyiket, ha cukor- és gluténmentesen étkezel!
Nosalty
8 cukormentes süti, amivel csillapíthatod az édességéhségedet
Csodás finomságokat gyűjtöttünk össze nektek, amiket egy kis odafigyeléssel simán be tudtok illeszteni a cukormentes diétátokba.
NosaltyCímlapkép: Getty Images
