Nem szolgálnak túlságosan jó hírekkel a klímakutatók a következő évekkel kapcsolatban, a felmelegedés miatt ugyanis még komolyabb aszályokra kell számítanunk, ráadásul számos új kártevő is megjelenhet nem is beszélve arról, mi lesz a mezőgazdaság fenntartásával.
Az RTL Klub Fókusz című műsorában Dr. Aponyi Lajos, a Növényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák már most elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős, a fák ugyanis ezzel próbálják tehermentesíteni magukat, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület.
Dr. Kovács Erik klímakutató szerint a mezőgazdaságban új, hibrid gabonafajtákat kell majd nemesíteni azért, hogy a termés jobban bírja a szélsőséges időjárási körülményeket, máskülönben Európa-szerte éhínség alakulhat ki néhány évtizeden belül.
Míg a legtöbb itthon is honos gyümölcsfa, a bükkfák, a tölgyek és az örökzöldek is nehezen viselik az aszályos, meleg időt, addig az olyan növények, mint a szőlő vagy a kivi kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget (így lehet az, hogy ma Zala megyében található Közép-Európa legnagyobb kiviültetvénye).
A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál
– nyilatkozta a kutató.
Ahogy az a riportból is kiderül, a búza esetében már most 25 százalékos a termékkiesés, a kukoricaállomány pedig az Alföldön és a Közép-Magyarországi területek nagy részén megsemmisült. A gyepek sok helyen kisültek, sok gazda pedig már legeltetni sem tud, ha pedig nem jut elég takarmány az állatoknak, előbb-utóbb le kell vágni őket.
„Elsősorban a szarvasmarhát és a juhokat érinti, de ha kevesebb lesz, vagy olyan drága lesz a szemes termény, akkor a sertés és a baromfitartás nagyságát is befolyásolni fogja. Magyarországon már így is jóval alacsonyabb az állatállomány, mint amennyi az optimális lenne, de ha ez még tovább csökken, biztosan emelkedni fognak az élelmiszer árak” – tette hozzá.
A jövőben meg kell tanulnunk hasznosítani a csapadékot és az árvizek által keletkezett vízkészletet, az aszállyal együtt ugyanis számítani kell a hirtelen lezúduló nagyobb csapadékmennyiségekre, és arra is, hogy a legtöbb eső az őszi-téli időszakban fog leesni. Egyre intenzívebb, hirtelen esőzésekre kell számítani, néhány óra alatt 1-2 havi csapadék, nagyjából 120 milliméter is lehullhat. Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője elmondta, a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló csapadék rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg térben és időben, ezért fel kell készülnünk arra, hogy a hirtelen lezúduló záporokat a jövőben el tudjuk raktározni.
A záporokat kell hasznosítani, amit eddig levezettünk, a belvizet kell hasznosítani, amit szintén levezettünk, az árvizet kell hasznosítani, amit a legszörnyűbb károkozónak tartottunk eddig. Meg kell tanulni ezeket a többletvizeket úgy felhasználni, hogy az aszályos időszakban a segítségükre legyenek
– fogalmazott a szakértő a Fókusznak.
Idén több városban is vízkorlátozást vezettek be az aszály miatt, a jövőben pedig még több várost érinthet, így akár otthon is érdemes lesz gyűjteni az esővizet.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
