Mint a legtöbb ételnél, a sajtos melegszendvics esetében is igaz, hogy akkor érhetünk el tényleg ínycsiklandó eredményt, ha mindegyik alapanyagunk jó minőségű. Azonban a kenyéren, vajon és minden más hozzávalón túl mégis a sajton vagy sajtokon áll vagy bukik a dolog – nem véletlenül sajtos melegszendvics a neve az ételnek. Szenteljünk hát egy kicsit több figyelmet a tejtermékeknek, és vizsgáljuk meg, mit érdemes használni a sütés során, és mi az, amit kevésbé.
A kenyerek közt: olvadás
Nyilván, a legfontosabb dolog, amit elvárunk egy melegszendvicstől abban a pillanatban, amikor beleharapunk, az olvadt sajt kilométeres nyúlása lesz. Persze nem mindegyik sajtféle ugyanolyan, mind más és más tulajdonságaik vannak: míg egyesek képesek ilyen akrobatikus nyújtásokra, mások sajnos csalódást okoznak.
A választás során akkor döntünk majd jól, ha egy aspektust tartunk szem előtt – ez pedig nem más, mint a sajt zsírtartalma.
Több tényező is befolyásolhatja a zsírtartalmat a felhasznált tejtől kezdve egészen az érlelési időig: a frissebb, kevés ideig érlelt sajtok ugyan lehetnek zsírosak (pl. krémsajt, burrata), azonban ez a fajta zsírtartalom ne hoz majd ugyanolyan nyúlós eredményt. Ezzel szemben a hosszan érlelt sajtokból már túl sok nedvesség távozott, ők ezért nem képesek olyan jól megolvadni (de ne aggódjunk, hasznuk így is akad majd a melegszendvics készítése során).
A tökéletes választást bármilyen zsíros, félkemény sajt jelenti, ezek fognak a leglátványosabban megolvadni a kenyerek ölelésében.
Íme, egy lista:
- trappista
- gouda
- ementáli
- maasdamer
- edami
- gruyére
- érlelt mozzarella
- cheddar
És ugyan nem tartoznak a fenti kategóriába, az alábbiak is megállják a helyüket:
- camembert
- brie
A kenyereken: roppanás
Persze kár lenne mindössze ennyiben hagyni a dolgot: a sajtot ugyanis nemcsak a szendvicsek belsejébe, hanem azok külsejére is reszelhetjük, ezáltal ellenállhatatlanul roppanós kérget adhatunk a kenyereknek.
Azonban ami működik a szendvicsen belül, nem feltétlenül lesz jó választás annak külső részén: persze, a zsíros, félkemény sajtok is felvehetnek ropogós állagot, azonban ehhez sokkal hosszabb idő kell, ami alatt félő, hogy a kenyerünk túlságosan megégne.
Ehelyett inkább térjünk vissza a korábban már említett, öreg, érlelt keménysajtokhoz: ugyan ezek költségesebbek és talán pazarlásnak is érezhetjük a használatukat holmi melegszendvicsekhez, azonban mindenképpen megéri bevetni őket. Úgyis csak kis mennyiségben lesz szükségünk rájuk.
Reszeljünk egy keveset az alábbi sajtokból közvetlenül a melegedő serpenyőbe, majd miután megolvadt, fektessük bele a szendvicset, hogy ropogós kérget kapjon:
- parmezán
- Grana Padano
- pecorino
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több konyhai tipp leselkedik rád itt:
