Amivel általában foglalkozunk, az a bőr alatti zsírréteg, hiszen azt lehet megmarkolni, annak alapján látjuk magunkat kövérnek vagy karcsúnak. A csípőn, lábakon és karokon, azaz a bőr alatt tárolt zsír azonban sokkal kevésbé van kihatással az egészségre, mint a zsigeri zsír.
A zsigeri zsír a hasüregben található, és a belső szerveket veszi körbe. Ez a szövet önmagában is metabolikus aktivitással, azaz anyagcserével rendelkezik, így egyfajta endokrin szerv, ami képes arra, hogy olyan vegyületeket termeljen, melyek hatással vannak az egész emberi test működésére. A bőr alatti zsír jóval kevésbe aktív ilyen szempontból, azaz nincs különösebb hatással az anyagcserére.
A zsigeri zsír funkciója alapvetően az, hogy energiatartalékot képezzen, a belső szerveket védje a sérüléstől, valamennyire hőszigeteljen, és a szervezet működéséhez szükséges vegyületeket termeljen; ehhez azonban kevés is elég belőle.
Gyulladást okoz
A nagy mennyiségben felhalmozódó aktív zsír azért veszélyes az egészségre, mert az elhízott emberek anyagcseréje emiatt nagyon különbözik a normál testsúlyúakétól. Az elhízást ma már krónikus alacsony szintű gyulladásos betegségnek tekintik, mert a zsigeri zsírban olyan anyagok találhatók, melyek gyulladást okoznak.Ennek kiváltói az úgynevezett citokinek, melyeknek a zsírban található variánsait adipokineknek nevezzük. Ha ezekből túl sok található a szervezetben, az már önmagában is ízületi gyulladást okozhat, de a depresszió kialakulásával is összefüggésbe hozható.
Károsítja a keringést
A trigliceridek és a koleszterin úgynevezett vérzsírok, melyeknek közül előbbieknek az a feladata, hogy a nem felhasznált kalóriákat tárolják, utóbbinak, hogy sejteket építsen és hormonokat válasszon ki.A trigliceridek, amellett, hogy energiaraktárként működnek, olyan vegyületek is, melyek hozzájárulnak az erek falát elmerevítő plakkok kialakulásához. Így károsíthatják az érrendszert, ezért nem mindegy, hogy mennyit tárolunk belőlük az aktív zsírunkban, hiszen a túl nagy mennyiség hosszútávon érszűkületet okoz.
Az LDL-koleszterin, vagyis a „rossz” vérzsírok közé tartozó koleszterin oxidációja folyamán a gyulladást kiváltó adipokinek közül néhány pedig szintén szerepet játszik a keringést károsító plakkok a lerakódásában.
A trigliceridek és a koleszterin csökkentésére szokták felírni a sztatinokat, melyekről kiderült, hogy nem csupán azért hatásosak a keringési betegségekben, mert csökkentik a vérzsírok szintjét, hanem eredetileg nem várt gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek.
Hogyan lehet megbecsülni a zsigeri zsír mennyiségét?
Ránézésre elsősorban a sörhasú férfiakon látszik elsőre, hogy sok a zsigeri zsír a szerveik között, hiszen a sörhas nem puha, tehát valójában a hasizmok alatt helyezkedik el, de nőknél is előfordul, és elsősorban az alma alkatú nőket érinti, azaz azokat, akik hasra híznak, míg a végtagjaik vékonyak maradnak. Tehát a zsigeri zsír mennyiségének megbecslésére nem jó mérőszám a BMI, hiszen az csak annyit mutat, hogy a testsúly nagyjából egészséges tartományban van-e.
A zsigeri zsírt megközelítőleg jól reprezentáló mérőszám a derék-csípő aránya. Alacsony egészségügyi kockázattal nőknél a 0,8 vagy alacsonyabb arány jár, a férfiaknál pedig a 0, 95 vagy annál alacsonyabb arány.
Lényegében az a fontos, hogy a hason, illetve azon belül, legyen minél kevesebb zsír
Az arányt úgy kapjuk meg, ha a derék körméretét elosztjuk a csípőével. Tehát mondjuk 74/ 99 centiméter, standard női M-méret esetén, ez 0.74; azaz az egészséges tartományba esik.
Hogyan lehet megszabadulni a zsigeri zsírtól?
Nem túl biztató, de régóta ismert tény, hogy nem lehetséges a test egy bizonyos helyéről fogyni. Sokan örülnénk neki, ha a fogyókúránk mondjuk nem érintené a mellünket, de ez nem lehetséges. A zsigeri, csakúgy, mint a bőr alatti zsír mennyiségének csökkentése csak úgy valósítható meg, ha összességében csökkentjük a testünk zsírtartalékait.
Kessel Kriszta
Még több az egészséges életmódról:
