Túl vékonyra rakod

Nem véletlen, hogy például a rakott krumplinak is annyi különböző rétege van: egy rakottasnak kell a magasság, különben kiszárad. Ha csak egy ujjnyit rakunk le, nyilván nem lesz semmi, ami megvédje azt az árva réteget a sütő brutális hőjétől. Használjunk mély sütőedényt, és rakjuk meg legalább a háromnegyedéig – ha kisebb adagot sütnénk, vegyünk elő egy kisebb formát.

Alulfőzöd a gabonát

Amennyiben használunk rizst vagy egyéb gabonát a zöldség/hús mellett a rétegezésnél, figyeljünk arra, nehogy túlfőzzük a szemeket, mert azok a kétszeres hőkezeléstől (főzés+sütés) péppé válhatnak. Persze ne essünk át a ló túloldalára sem: az alulfőzött gabonaszemek jobban magukba szívják a rakottas szaftját, így ugyan megpuhulnak, de a kész fogásunk jóval szárazabb lesz a kelleténél.

Túlfőzöd a zöldséget/húst

Érdekes módon az ellenkezője igaz a rakottas többi elemére, nevesen a zöldségre és a húsra. Ezek ugyan igényelnek némi hőkezelést a rétegezés előtt, azonban, ha túlsütjük, nagyon hosszan pároljuk őket, nem marad majd bennük semennyi nedvesség, nem tudnak majd semmit kiadni magukból a sütőben.

Nem feded le

Érdemes minden rakottast két részletben sütni: pontosabban először fedő vagy alufólia alatt párolni, és csak utána kitenni egy alaposabb, fedetlen pirításnak. Használjuk a jénai mindkét felét, vagy vessünk be fóliát: ez alatt süljön a rakottas nagyjából a sütési idő kétharmadig, majd jöjjön a csupasz pirítás.

Túl kevés tejfölt használsz

Persze maga az egész recept mit sem érne egy alapanyag nélkül: végső soron a tejföl hoz össze mindent egy tető alá, a tejföl akadályozza meg a végleges és végzetes kiszáradást. Ne spóroljunk vele, kenjük rendesen a rétegek közé, illetve a rakottas tetejére is, ujjnyi vastagon. Még ízesebb végeredményt kaphatunk, ha keverünk tojássárgáját vagy finomra reszelt sajtot is a tejfölhöz, illetve, ha alaposan beízesítjük.