Augusztusban véget ért az év a méhészek és a méztermelés szempontjából, ám nem okozott egyértelműen örömöt az ágazat valamennyi szereplőjének. A 2022-es ugyanis hihetetlenül felemás eredményekkel zárul: voltak olyan dunántúli méhészetek, amelyek rekordévet zártak, míg az ország keleti felében munkálkodó kollégáik az ágazat talán legrosszabb évén vannak túl, amint arról korábban Bross Péter, az OMME elnöke is beszámolt.
A statisztikák azt mutatják, hogy az akácméznek kiemelkedő éve lesz a mostani, egészen konkrétan 10 éve nem született olyan jó akácméztermés, mint idén, de jól mézelt a repce és az ezüst hárs is. Azonban a forró és aszályos időszak miatt a nyári méhlegelők - köztük a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró - szinte egyáltalán nem adtak nektárt.
Ugyanez volt a helyzet a július elején virágzó, az országban a legnagyobb területen termesztett mézelő növénynél, a napraforgónál is, ami az aszály miatt szintén alig adott mézet, így az idei termés csak a harmada-negyede lehet annak a mennyiségnek, amennyit egy átlagos éviben lepergetnek a méhészek.
Ez pedig az idei árakban is nyomon követhető.
A méz kétségkívül soha nem tartozott az olcsóbb élelmiszerek közé, már 2002-ben is átlagosan 878 forintot kértek el a fogyasztóktól kilójáért. Azóta azonban jóformán folyamatosan emelkedett a méz fogyasztói átlagára és ha volt is egy-egy kis csökkenés (2006-ban és 2016-ban), az nem bizonyult tartósnak. 2002 és 2021 között a méz fogyasztói átlagára 177%-kal drágult meg, vagyis csaknem háromszorosára emelkedett - derült ki a KSH, az MTVA Sajtóarchívum, és az MTI legfrissebb grafikonjából.
Ez idő alatt, bár határozottan emelkedett a méz felvásárlási átlagára is, ott jóval nagyobb kilengések voltak. 2002-ben a méz kilóját még 505 forintért vették át a termelőktől, ami a fogyasztói árnak csupán az 57,5%-a volt. Ez 2021-re 1248 forintra nőtt, ami 147%-os növekedést jelentett a felvásárlási árak tekintetében. Ha azonban összehasonlítjuk a felvásárlási és a fogyasztói átlagárat, azt kell látnunk, hogy az előbbi az utóbbinak csak 51,2%-a, vagyis a termelőknek kevesebbet fizettek a mézükért, mint 19 évvel ezelőtt.
A mézárak emelkedése azonban nem állt meg 2021-ben, idén több tényező is befolyásolta azokat, így például a termés mennyiségét és minőségét nagyban befolyásoló aszályos időszak, valamint az üzemanyagköltségek és az energiaárak elszabadulása.
Ahogy arról korábban Mészáros János, a Zselic Méhészeti egyesület elnöke nyilatkozott: a piacon 3000-3800 forint között lehet akácmézet kapni, a reális ár 3200-3500 forint között mozog, amely már az infláció követését is tartalmazza.
Egy másik méhész, Juhász Zsolt tavaly 4 ezer, idén pedig 4500 forintot kér el az üveges akácméz kilójáért. Eközben a felvásárlási árak is nőttek, a szakemberek szerint idén 1800-2000 forint körüli áron vásárolták fel az akácméz kilóját.
Nem mindegy azonban, hol és kitől szerezzük be a mézet
A multikban és az élelmiszerboltokban a felvásárlási ár akár háromszorosáért, a piacokra és vásárokra jellemző fogyasztói áraknak pedig a kétszereséért kínálják a mézet. A boltokban kapható mézek még a legoptimistább becslések szerint is legalább ezer forinttal drágábbak a piacokon levőknél. A méhészek arra biztatják a fogyasztókat, hogy közvetlenül a termelőtől szerezzék be az őszi-téli mézszükségletüket.
Forrásunk volt: MTI
Diagram: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI
Még több az áremelkedésről:
