Akad olyan ország, ahol csak kis mértékben térnek el a karácsonyi hagyományok a mieinktől, és persze olyan is, ahol egészen máshogy néz ki az ünneplés. Nézzünk picit körbe, hogy milyen hagyományok, szokások fűződnek ehhez az ünnephez a nagyvilágban.
Egyesült Államok
Az már talán nem újdonság, hogy Amerikában a Mikulás, azaz Santa Claus hozza az ajándékokat. Szenteste éjszakáján felpattan a rénszarvasos szánjára, és körbejárja a házakat (a kéményen keresztül), ahol a már feldíszített fa, az ajándékok számára kiakasztott zoknik, és persze tej és sütemény várják. A Mikulást egyébként még a hollandok vitték magukkal az Újvilágba a 17. században, Sinterklaas néven. Később Santa Claus püspök lett, majd Washington Irving New York történelme című könyvében már egyszerűen csak Santa Clausként szerepelt. Az ajándékokat 25-én reggel bontják ki, még pizsamában, igazán bensőséges, családias hangulatban.
Anglia
Angliában sem ünneplik külön a december 6-át, a Mikulás, vagyis Santa Claus/Father Christmas pedig, csakúgy, mint Amerikában, december 24-én éjjel hozza az ajándékokat. Általában gyümölcsös pitével és tejjel, vagy a hideg ellen egy kis sherryvel várják. A gyerekek karácsony előtt levelet írnak neki egy ajándéklista társaságában, amit utána a kandallóba dobnak, hogy a kéményen át elrepülhessen az üzenetük az Északi-sarkra. Az ünnepi asztal különlegessége a karácsonyi puding, amibe kis ajándékot rejtenek el, aki pedig azt megtalálja, szerencsés lesz a hiedelem szerint.
Svédország
Karácsony ünnepe Svédországban december 24-től január 6-ig tart. Mindemellett pedig december 13-a, azaz Luca napja is fontos szerepet kap. Nagy hagyománya van a ház és a kert díszítésének, a fények, a gyertyák, illetve a piros szín pedig szintén elengedhetetlen kellékei az ünnepnek. Az ajándékokat Jultomten, a svéd Mikulás, a karácsonyi manó utódja hozza Szenteste, az ünnepi vacsora után. Nem a kéményen át érkezik, hanem bekopog és érdeklődik, hogy van-e jó gyerek a háznál. Érkezését általában zabkásával várják. Tomte egyébként a svéd mesék és hagyományok szerint egy, a ház körül élő manó, aki békességben él az ott lakókkal és vigyáz rájuk. Karácsonykor meglátogatja a családot, ajándékokat és ünnepi hangulatot hoz. Az elüzletiesedett ünnep következménye, hogy Tomte alakja egyre inkább összemosódik az amerikai, márkák kreálta Mikuláséval.
Dánia
Dániában a Julemandot/Julenissent, a karácsonyapót várják, aki svéd társához hasonlóan Szenteste érkezik. Az elődje itt is a karácsonymanó, a nisse, egy kerti törpére erősen hajazó figura. A dán karácsonyi vacsora fénypontja a tejberizs, amit mandulával és fahéjjal ízesítenek. Egy szem egész mandulát rejtenek el benne, és aki azt megtalálja, ajándékot kap. A vacsorát követően a hagyományok szerint meggyújtják a gyertyákat, és körbetáncolják a karácsonyfát. A nissének is jár egy tál tejberizs, amiről semmiképp sem szabad megfeledkezni, mert akkor megharagszik, és bosszúból sok borsot törhet az orrunk alá.
Hollandia
Hollandiában megváltozott erőviszonyokkal találkozunk, hiszen itt sokkal nagyobb ünnep a Mikulás, mint a karácsony. Náluk a Télapó, azaz Sinterklaas gőzhajóval érkezik Spanyolországból november közepén, segítői, a Fekete Péterek társaságában. Ezután ellátogat a legtöbb városba, ajándékokat oszt a jóknak, és magával viszi a rosszakat. Nem szánnal, hanem lovon közlekedik, ezért a gyerekek általában szénát és répát hagynak kint neki. Az ajándékokat a kéményen át kézbesíti, gyönyörű hófehér lovával az egyik tetőről a másikra ugratva. A krampuszok rengeteg édességet osztanak, leginkább cukorkát és fűszeres kekszet. December 5-én este tartják a Mikulás születésnapját, ajándékoznak, játszanak és ünnepelnek. Sinterklaas december 6-án hajózik el, ekkor kezdődnek el a sokkal szerényebb karácsonyi ünnepek.
Olaszország
A olaszok nem ünneplik külön Mikulás napját, náluk karácsonyapó, azaz Babbo Natale hoz ajándékokat szenteste vagy karácsony napján. A karácsonyfát december 8-án, Mária mennybemenetelének napján állítják fel, és minden nap rátesznek egy-két díszt. Karácsony náluk pusztán egyetlen napot jelent, december 25-ét. Nincs egységes olasz menü, minden régiónak megvan a saját specialitása, de az ünnepi asztalról sosem hiányozhat a hagyományos karácsonyi sütemény, a panettone. Mikulás napját ugyan nem tartják, de helyette vízkeresztkor, január 6-án érkezik az olasz gyerekekhez Befana, a csúf, de jóságos boszorkány, aki a jó gyerekeknek édességet, a rosszaknak pedig szenet rak a zoknijába.
