Itt a nyári szünet utolsó hete, elég elkeserítő ez, tudom. Persze van, aki már várja az iskolakezdést, mert a gyerekek újra intézményben lesznek, mi szülőként pedig hátradőlhetünk. Na persze, csak az első sírásig, fekete pontig, kiközösítésig.
A közösségi média tele azokkal a fotókkal, amin anyukák ugrálnak örömükben, hogy vége a vakációnak, megy a gyerek a suliba. Azért ez elég sok mindent sugall. Többek között azt, hogy nekünk jó, neki nem annyira, de sebaj, túléli. És persze túl is éli, csak nem mindegy, hogyan. Hát erre kellene felkészíteni őket és magunkat is, hogy gördülékenyebben induljon a tanév. Ehhez adok most ötleteket.
Ne most akarjunk mindent bepótolni!
Nem maradtunk le semmiről, ne akarjunk beszuszakolni még hatszáz programot erre a maradék néhány napra. Nincs értelme lóhalálában még sok-sok programot szervezni és kifáradva hazaesni, csak azért, mert mindjárt vége a nyárnak. A közös idő nem szalad el. És a nyár sem lesz több attól, hogy még egyszer lementünk a Balatonra.
Hívjunk át barátokat!
Ha a gyerekünk nyitott rá, hívjuk át a barátait, akár ittalvós bulira is. De semmiképpen ne erőltessük, ha neki ehhez nincs kedve. Szorgalmazzuk, hogy ő is menjen át valakihez. Így lehetőségük van feleleveníteni a kapcsolatokat és bemelegedni a sulira.
Töltsünk kettesben időt a gyerekünkkel!
Persze ez nem csak a nyáron, de ilyenkor különösen fontos lehet, hogy kettesben töltsünk időt a gyerekünkkel. Sok család közösen programozik, mondván, így is alig töltenek együtt időt. Szerintem pedig időnként fontos, hogy az anya és az apa csak az egyik, vagy a másik, harmadik gyerekével legyen. Más minőségben látják egymást, igazi feltöltődés tud lenni mindkettőjüknek. Aztán ha átlépik a küszöböt, persze minden kezdődik elölről.
Lassítsunk!
Semmi baj nem történik, ha nem tudtuk beszerezni az utolsó vonalzót és ragasztót a nyáron, csak szeptemberben, ha valami kimaradt, mert elkerülte a figyelmünket, vagy ha a gyerek mégsem ilyet akar, hanem olyat. Sem mi, sem ők nem maradnak le semmiről. A szorongást, izgalmat azonban megérzik és ha mi szorongunk, ők is fognak. Bízzunk a pedagógusokban, hiszen ők is értik, mit jelent visszatérni.
Tervezzünk együtt!
Ha vásárolunk a sulira, kötjük a füzeteket, könyveket, vonjuk be a gyereket is - ha nyitott rá. Ha nem, akkor hívjuk oda és beszélgessünk, miközben mi csomagolunk. Legyen ez egy közös élmény, ne csak mi akarjunk hangolódni, engedjük meg neki is a hangolódást, az ő saját ritmusában.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ezeket olvastad már?
5 hasznos tanács a pszichológustól, hogy extra stressz nélkül induljon...
Hamarosan kezdődnek újra a rutinos hétköznapok - de mennyire érdemes ezen előre stresszelni? Olvasd el a szakember tanácsait!
Peer Krisztina pszichológus
Milyen a jó nagymama? Ezekre figyelj, ha a nagyszülőknél töltik...
Ne sütivel etesd őket! Ne csak TV-zzenek egész nap! - adjuk a gyerekfelügyeleti instrukciókat a nagyszülőknek. De vajon hogyan csinálhatnák jól? Tippek a pszichológustól.
Peer Krisztina pszichológus
"Neked ez úgysem fog sikerülni!" - avagy jóakaróink kedvenc mondatai
Ha rászántuk magunkat az életmódváltásra, nagyon fontos, hogy a környezetünk támogató legyen. Ez persze nincs mindig így, sajnos gyakran találkozunk lekicsinylő mondatokkal.
Peer Krisztina pszichológus
5 mondat, amit soha ne mondj egy fogyókúrázónak!
A sikeres fogyókúrát nagy mértékben segíti a támogató környezet. Ugyanakkor egyes megjegyzések alá is áshatják a motivációnkat.
Peer Krisztina pszichológus
