2020.11.30.

Milyen a jó nagymama? Ezekre figyelj, ha a nagyszülőknél töltik a gyerekek a szünidőt

Peer Krisztina pszichológus

Ne sütivel etesd őket! Ne csak TV-zzenek egész nap! - adjuk a gyerekfelügyeleti instrukciókat a nagyszülőknek. De vajon hogyan csinálhatnák jól? Tippek a pszichológustól.

A nyári szünetben, az elegendő szülői szabadnapok hiányában sok gyerek a nyarat a nagyszülővel tölti - legalábbis a nyár egy részét. Miközben a nagymama vagy a nagypapa éppen terhet vesz le gyermeke válláról, gyakran a konfliktusok kereszttüzébe is kerül: "Miért enged annyi édességet enni a gyereknek? Miért nem viszi játszótérre TV-nézés helyett? Miért nem beszélget vele a kötelező olvasmányról, hogy ezzel is segítsen? Miért nem úgy csinál mindent, ahogyan mi, szülők csináljuk?"

Mert valljuk be, nekünk legtöbbször semmi nem elég jó.

Egy nagyszülő azért sem tud pontosan úgy cselekedni, ahogyan azt mi elképzeljük, mert ő nem mi vagyunk. Másrészről elég nehéz lehet úgy kompetens nagyszülőként aktivizálnia magát, ha közben minden lépését figyeljük és megmondjuk neki, mit hogyan kéne tennie és gondolnia.

Ha nincs vele eleget, az a baj.
Ha sok csokit ad, az a baj.
Ha almalével itatja víz helyett, az a baj.
Ha nem jön, amikor szükségünk lenne rá, az a baj.
Ha van saját élete az unokákon túl, az a baj.
Ha csak az egyik unokát viszi a három közül, az a baj.
Ha nem lépnek ki a lakásból, az a baj.
Ha egész nap a strandon vannak, akkor meg az a baj.

Ismerős?

Persze kerülheti ő a konfliktusokat és lehet a sorba beálló kiskatonánk is, de így nem csak neki, hanem magunknak is feszültséget okozunk, nem beszélve a gyerekről, akin mindez lecsapódik.

Tökéletes nagyszülők?

Leginkább attól jó egy nagymama/nagypapa, ha van. Azaz már önmagában főnyeremény, ha egy gyereknek van nagymamája, ne adj Isten kettő vagy akár három is. És ha még nagypapája is van, hát az már maga a Mennyország. Ne aggódjunk: egy gyerek megtanulja, kinél mit engedhet meg magának, pontosan tudja, hogy a mamánál lehet rajzfilmet nézni lefekvés előtt, otthon pedig nem.

Az elég jó nagyszülő:

Képes ráhangolódni az unokájára.
Tudja, mikor van az unokának rá szüksége és igyekszik támogatni őt.
Figyelembe veszi a szülők nevelési elveit, de önállóan is képes dönteni.
Beszélget a szülőkkel és a gyerekkel a problémák mellett a pozitívumokról is. A szülőkkel zajló konfliktusokat nem a gyerekkel beszéli meg.
Megerősíti a szülőket a szülői szerepükben, miközben ő maga megtartja nagyszülői identitását.

Donald Winnicott brit gyermekorvos, pszichoanalitikus megalkotta az elég jó anya fogalmát, amit azóta számos pszichológus - többek között én magam is - inkább elég jó szülőként használ. És szerintem ebben a fogalomrendszerben van elég jó nagymama és elég jó nagypapa is. Nem kell tökéletesnek lenniük, hiszen mindenkinek mást jelent a jó fogalma. Ha képesek a saját határaik és képességeik mentén az unokájukra hangolódni és az unokájuk is tud rájuk hangolódni, akkor ennél kívánni sem lehetne többet.

Egy nagymama vagy nagypapa, ha elég jó az unokája és önmaga számára, az pont elég.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: