Így edd kedvenc levesedet a fogyókúrád alatt

Ha valaki szereti a leveseket, akkor neki kardinális kérdés, hogy fogyókúrája idején le kell-e mondania kedvenceiről. Lássuk, mit gondol erről dietetikus szakértőnk!

A hazai konyhában kihagyhatatlan klasszikus szereplők a különféle levesek, sokan el sem tudják képzelni az ebédjüket enélkül az ételcsoport nélkül. Ez nem is csoda, főleg az egyre hűvösebb őszi időszakban, amikor gyakran egy forró, színes, sűrű leves adja vissza az életkedvünket.

De vajon ehetünk-e levest fogyókúra idején? Vagy ez csak felesleges kalória? Esetleg kifejezetten ajánlott, hogy első fogásként kitöltse a gyomrunkat?

Mire valók a levesek?

Mielőtt elmélyednénk fogyókúrás alkalmazásukban, nézzük meg, mire is jók a levesek?

A levesek színessé, változatossá, szezonálissá teszik az étrendünket, kitűnően alkalmasak a napi zöldségbevitelünk növelésére, és nem utolsó sorban egy-egy leves fontos pillére a hagyományos magyar konyhának (pl. húsleves, bableves stb.). Összetételüktől függően releváns energia- és tápanyagforrások - és elsősorban ez a jellemzőjük határozza meg a fogyókúrában betöltött szerepüket is.

1. Lehet-e enni levest fogyókúra idején?

Tisztázzuk akkor mindjárt a legégetőbb kérdést: lehet-e enni levest fogyókúra idején? A válasz egyértelműen IGEN. Szóval, ha te "leveses" (azaz levesimádó) vagy, akkor nem kell kétségbeesned, szuperül beilleszthetőek a levesek az étrendedbe. Persze, ha nem szereted a leveseket, akkor nem kötelező fogyasztani őket, bár az előző bekezdésben ismertetett tulajdonságaik miatt én azért erősen ajánlom őket.

2. Milyen levest lehet enni fogyókúra idején?

Arra a kérdésre, hogy "Milyen levest lehet enni fogyókúra idején?" a válasz az, hogy gyakorlatilag bármilyet. Persze lehet, hogy kicsit sakkozni kell az alapanyagokkal, a mennyiségeikkel, de nem nagyon van olyan leves, amit sose ehetnél.

  • Egyszerű híg levesek: ezen a néven illetjük azokat a leveseket, amiket nem sűrítünk, pl. a húsleves, zöldségleves. Ahogy a kategória neve is mutatja, ezek "híg" levesek, azaz nem tartalmaznak érdemi mennyiségben kalóriát, egyéb tápanyagokat. Én személy szerint nem szoktam számolgatni pl. a csirkenyak húsrészét, vagy a zöldségleves répadarabkáit. Egyedül a levesbetéttel bánjunk óvatosan, ne tegyünk azért 50 g tésztát egy adag levesbe, és ne együnk meg 6 db grízgaluskát sem. Ezek a levesek nem alkalmasak önálló étkezésként való fogyasztásra, mivel jellemzően túl alacsony energiatartalmúak, és nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben és minőségben a makrotápanyagokat. Gyakori hiba fogyókúrában, hogy egy híg levessel próbálja a fogyni vágyó túlélni a napot (ld. káposztaleves-kúra), majd csodálkozik, hogy kiesik a szeme az éhségből, és pont 2 napig tudta fenntartani a "diétáját".
  • Sűrített ragulevesek: ezek lehetnek húsosak vagy zöldségesek, szemben a híg levesekkel már érdemi mennyiségben tartalmaznak hozzávalókat egy adagban is. Olyanokra gondolok, mint pl. egy tárkonyos-húsos raguleves, vagy egy sűrűre főzött minestrone vagy toszkán ribollita. Ezeknél a leveseknél már számolni kell az elfogyasztott mennyiség energia- és tápanyagtartalmával, és szintén bánjunk óvatosan a levesbetéttel (pl. galuska a ragulevesbe, tészta a minestroneba), vagy akár el is hagyhatjuk. A hagyományosabb raguleveseknél jellemző a krémesítés - bátran váltsuk ki a tejfölt, tejszínt görög vagy sima, esetleg light natúr joghurttal, így érdemi mértékben csökkenthetjük a levesünk zsírtartalmát. Egy adag levesünköz max. 1 (lapos) ek krémesítést használjunk, és próbáljuk ki habarás/rántás nélkül is, vagy max. 1 tk liszt/adagnyi sűrítéssel. Én személy szerint nagy híve vagyok a sűrű, zöldséges raguleveseknek, nagy adagban elkészíthetőek, akár le is fagyaszthatóak, és némi levesbetéttel, krutonnal, pirítóssal akár vacsorára is megállják a helyüket.
  • Krémlevesek: ennél a kategóriánál érdemes két csoportot megkülönböztetni, bár általában mindegyiket krémlevesnek nevezzük. Valódi krémleves az, ahol az egyneműsítés mellett még használunk a krémesítésre tejfölt, tejszínt, tejet, kókusztejet, esetleg tojást, vajat. Érthetően, ezeknek a leveseknek a kalória- és zsírtartalma megnő a krémesítés miatt. Használjunk (light) natúr joghurtot a krémesítésre vagy light kókusztejet, és fogyasszuk ezeket alkalomszerűen. (Energia- és tápanyagtartalmukat be kell számítani a napi mennyiségbe.)
  • Pürélevesek: szintén krémleveseknek nevezzük a köznyelvben azokat a leveseket, ahol az alapanyagokat egyneműsítjük, de ezt követően nem sűrítjük, krémesítjük. Ilyen módon bármilyen zöldségpürélevest készíthetünk, ha csak zsenge zöldségből készítjük, akkor azzal nem is kell számolni. Ha a sűrűbb állag elérése érdekében esetleg burgonyát adunk pl. a cukkini- vagy brokkolikrémlevesünkhöz, akkor az adagonként 30-50 g lehet, és beszámít a napi bevitelbe.
  • Levesek szárazhüvelyesekből: hagyományos kedvenc hazánkban a bableves, de sokan szeretik a lencselevest is. Ezek is beilleszthetőek az étrendbe, sőt kicsit egzotikusabb társaik is, mint pl. egy vöröslencse- vagy csicseriborsó leves. Én kifejezetten ajánlom ezeket a leveseket fogyókúra idején, hiszen a hüvelyesek kitűnő összetettszénhidrát-, növényi fehérje-, élelmirost-, vitamin- és ásványianyag-források. Ezeknél a leveseknél minden esetben számolni kell energia- és tápanyagtartalmukkal. Tetszés szerinti sűrűségűre főzhetjük őket, így gyakran (és ezt szoktam is javasolni) egytálételként vagy önálló vacsoraként is megállják a helyüket. Ha hagyományos bablevest készítünk, akkor tartsunk mértéket a füstölt húsokkal, kolbásszal - az íze kedvéért természetesen belefőzhetjük, egy-egy kisebb darabot el is fogyaszthatunk. Kerüljük a kísérő kenyérfogyasztást, és tartsunk mértéket a levesbetétként szolgáló galuskával, és a krémesítő tejföllel is.
  • Gyümölcslevesek: a gyümölcsleveseknél is figyeljünk a krémesítésre, használjunk natúr joghurtot tejszín, tejföl helyett. Édesítésre használjunk energiamentes édesítőszereket, és második fogásként mindenképpen fehérjében gazdag ételt tervezzünk, mivel a gyümölcsleves - még, ha cukormentes is - elsősorban szénhidrátforrásnak tekinthető.
  • Ázsiai tésztalevesek: különleges ízviláguknak köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt években az ázsiai tésztalevesek (pl. pho). Ezeknek az ételeknek is helyük van a fogyókúrás étrendben, de elsősorban ne levesként, hanem főételként gondoljunk rájuk, hiszen jellemzően főadagnyi tésztát szolgálnak fel levesbetétként. Ha ilyen levest ebédelünk, akkor már nem szükséges második fogást is fogyasztanunk.

3. Mikor együk a levest?

Természetesen a klasszikus formában is helye van a leveseknek a fogyókúrában, ebédnél első fogásként. Ilyenkor azonban úgy kell összeállítani az étkezést, azaz a leves mellé párosítani a második fogást, hogy ez a két étel kiegészítse egymást energia- és tápanyagtartalomban is. Ha pl. egy vöröslencse leves az első fogásunk, akkor második fogásnál már kevesebb szénhidrátnak, és fehérjének "jut hely". Ha egy csirkeapróléklevest eszünk levesbetét nélkül, akkor arra figyeljünk, hogy ne ezzel lakjunk jól, hiszen így nem jut a szervezetünk elég energiához és tápanyaghoz. Ha azonban egy bablevest terveztünk ebédre, akkor akár meg is elégedhetünk ennyivel, ha jól eltaláljuk az adagnagyságot.

Vacsorára szerintem ideálisak a sűrű sokzöldséges, húsos, halas vagy hús nélküli, pl. sajttal dúsított ragulevesek. Főzzük őket sűrűre, és akkor garantáltan nem maradunk éhesek utána.

Bármikor is fogyasszuk el kedvenc levesünket, mindig figyeljünk az adagnagyságra: típustól függően 2-3 dl az ajánlott mennyiség.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek