A párizsi sokak nosztalgikus, bűnös, gyakran szégyellt kedvence, amivel még ha nem is szeretné etetni az ember a gyerekét, mégis belecsúszik egyszer-egyszer, onnan pedig már nincs visszaút. A kérdés, lehet-e jól választani párizsit a boltban, létezik-e olyan verzió, amiben semmilyen káros anyag nincs, és hogyan állapítsuk meg, hogy az a jó választás?
Nem minden 'E' rossz
A köztudatban él az a hit, miszerint minden, a termék összetevőiben szereplő E-szám rossz, ez azonban ebben a formában nem igaz, hiszen sok olyan E-szám is létezik, ami természetes eredetű, növényi vagy állati anyag, például színezék.
Stabilizátor: a szükséges rossz?
Ahhoz, hogy egy termék eltartható legyen, mindenképp szükség van adalékanyagokra. A legtöbb élelmiszernek egy idő után megváltozik az íze, színe, állaga, hosszabb idővel pedig penészgombák, baktériumok támadhatják meg, esetleg erjedő folyamatok indulhatnak el bennük. Ezeket igyekeznek megakadályozni a stabilizátorok, ízfokozók, színezékek, antioxidánsok, tartósítószerek és a többiek.
Sok víz
A párizsira ez különösen igaz, hiszen egy olyan hústermék, amely húspépből és vízből, valamint szalonnából áll - mármint eredetileg. A Magyar Élelmiszerkönyv meglehetősen megengedő, és már párizsinak nevezi azt is, amelynek 51%-ot meghaladó a hústartalma. Sok esetben a termék fele nem hús, ezt a töltelékmasszát pedig sok vízzel és szójával tudják csak pótolni. Ahhoz pedig, hogy a szója-víz keveréket hússzínűre, húsízűre és állagúra változtassák, sok adalékanyagra van szükség.
Mennyi benne ahús?
Az első lépés tehát egy finom párizsi kiválasztásakor az, hogy megnézzük, mennyi hús van benne. Minél magasabb, annál jobb, 60 százalék körül már jobbféle termékről beszélünk. Gyakran utal a magas hústartalomra a név: a “békebeli” vagy a “nosztalgia” jelszavak, továbbá a “prémium” és a “kiváló” jelzők jót jelentenek, ilyeneket csak a magas hústartalmú termékek használhatnak, de érdemes továbbolvasni a csomagolást.
A legjobb párizsi nem tartalmaz mást, csak húst, vizet, szalonnát és antioxidánsokat - ezek fokozzák a termék eltarthatóságát, megvédik az oxidációs folyamatoktól, az egészségünkre pedig ártalmatlanok.
Finom párizsiból viszont ilyen finomságokat készíthetsz:
Kerülendő szavak, kódok
Különös mértékben kerülendő a nátrium-nitrit nevű tartósítószer (E250), amely nagy mennyiségben fogyasztva mérgező lehet, érdemes kerülni az olyasmit, amiben található, de aggályok merülhetnek fel a párizsikban használt stabilizátorral, a difoszfátokkal (E450) kapcsolatban is, de ezeket még nem bizonyították. Általában használnak a párizsikhez nátrium-glutamát nevű adalékanyagot is (E621), amely egy ízfokozó, és általában nagyon rossz a híre, annak ellenére, hogy egyetlen egészségre káros hatását sem bizonyították. Persze ha iszonyatosan sokat eszünk belőle, akkor ez sem tesz jót, de ez szinte mindenre érvényes.
Kevés, jó minőségű párizsitól tehát semmi bajunk nem lesz, de mindig böngésszük át az összetevők listáját.
Ezeket olvastad már?
Terjeszthetik a szúnyogok a koronavírust? Itt a válasz!
Sokakat foglalkoztat a kérdés, de a szakemberek szerint alaptalan az aggodalom a kérdéssel kapcsolatban.
admin
A SZOTYI sokkal finomabb és egészségesebb annál, hogy csak meccsnézéshez...
A napraforgómag igazi vitaminbomba, és bár magas a zsírtartalma, a benne lévő olajok a jótékony kategóriába tartoznak.
Nosalty
5 kedvenc karanténételünk egészségesebb és kevésbé hizlaló kivitelben
Hogyan váltsuk kedvenc komfortételeinket diétásabbra és tápanyagokban gazdagabbra? Megmutatjuk!
adminCímlapkép:
