A november szó a latin novem, vagyis a kilenc szóból ered, mivel eredetileg a római naptárban az év kilencedik hónapja volt. A hó eleje, halottak napja és mindenszentek a megemlékezésé, de Márton-napot követően a párra vágyók voltak soron.
November 25. - Katalin napja
A legismertebb Katalin napjához fűződő mondás, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog, vagyis ha Katalin napján esik, a karácsony hideg és száraz lesz, azonban számos más néphagyomány is kötődik ehhez a naphoz. Katalin napján nem volt szabad a malomban őrölni, kenyeret sütni, szántani, sem a lovakat a kocsiba befogni.
Régen Katalin napján jósolták meg a lányok, mikor lelnek párra, és különböző praktikákhoz is folyamodtak. Kedvelt jövendölési forma volt a katalinág: a hideg ellenére a lányok mezítláb loptak ágat egy gyümölcsfáról, amit vízbe tettek, és akinek kizöldült karácsonyig, annak már közel volt a menyegzője. A házasulandó legények is jósolhattak maguknak: párnájuk alá egy leány lopott blúzát tették, és azt tartották, a ruhadarabbal a fejük alatt megálmodhatták ki lesz a mátkájuk. Aki nem akart csenni, az Katalin napján egyszerűen böjtölt, hogy aztán éjjel, álmában megláthassa leendő feleségét.
Ez is érdekelhet!
Balekavatás és leánykifőzés – Így avatták felnőtté régen a fiatalokat
Alexandriai Szent Katalin előkelő családból származott, és nemcsak kiemelkedően művelt volt, de a végletekig kitartott a keresztény hit mellett. Még akkor sem ingott meg, amikor Maxentius császár bálványimádatra kényszerítette. Okos érveire felfigyelt az uralkodó, felajánlotta neki maga mellett a trónt, azonban Katalin ezt visszautasította. A dühös és sértett császár börtönbe záratta, kínoztatta, azonban hitét nem törte meg. Egy alkalommal kerékre erősített késekkel akarta megölni, azonban a kerék darabjaira tört. Katalin a kivégzése napjáig védte azt, amiben hitt, így az ügyvédek, a teológusok, a filozófusok, a tanulók és a tanárok védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjében is Katalin látható.
November 30. - András napja
András napjához is számos pártaláláshoz köthető hiedelem kapcsolódik. Ugyanúgy, ahogy Katalin napján a fiúk csenték el a lányok blúzát, András napján a leányoknak kellett megszerezni egy legény gatyáját, a párnájuk alá tenni, és várni, hogy álmukban megjelenjen jövendőbelijük. Ezen a napon a leányok a fonókban ólmot öntöttek, aminek formájából leendő párjuk foglalkozására következtethettek. Azért, hogy megtudják férjük nevét, gombócot főztek: a még nyers gombócba papírfecnire írt fiúneveket tettek, feltették főni, és amelyik gombóc először jött fel a vízfelszínre, az mutatta a leendő mátka nevét.
Gombócreceptek:
Aki sem lopni, sem főzni nem akart, elég volt csak fülelnie: amelyik irányból a kutyákat ugatni hallotta, onnan várhatta a párját is. Az már egy másik kérdés, hogy faluhelyen minden háznál volt kutya.
Úgy tartották, hogy ha András napján a legény, vagy a leány egész nap böjtöl, nem vesz magához mást, csak 3 szem búzát, valamint 3 korty vizet és imádkozik, akkor éjjel meg fogja látni leendő szerelmét. Azokon a településeken, ahol farkastámadásoktól tartottak, az ajtókat bedörzsölték fokhagymával, az ollókat pedig összekötözték, hogy a farkasok ne vigyék el a jószágokat.
A kereszthalált halt Szent András egyike volt Jézus 12 apostolainak. A józan gondolkodású és kulturálisan nyitott apostol a világ azon országaiban térített, ahol a kereszténység legkevésbé volt elfogadott, járt Ázsiában, és a legendás, szigorú törvényeikről is ismert szkítáknál is. Halálát Pátriában lelte, ahol az uralkodóval folytatott hitvitája után „X” alakú keresztre feszítették, amit azóta Andráskeresztnek hívnak.
Ezeket olvastad már?
Palócleves: a városi leves, ami nem látta Palócföldet
A palóclevest nem a palócok kevergették a bográcsukban, hanem Gundel készítette az egyik legnagyobb magyar írónk tiszteletére.
Petrás Gabriella
Evőeszköz-történelem: a villa, mint a szexuális kicsapongás jele
Az ókori rómaiak a kezüket az apródok hajába törölték, a középkorban pedig ördögi eszköznek tartották a villát. Érdekes és furcsa étkezési szokások a múltból.
Petrás Gabriella
Csutkababa, nádsíp és csúzli – Filléres gyerekjátékok nagyszüleink idejéből
Kukoricaszárból hegedű, csutkából baba, fűzfából síp – Így játszottak régen a falusi gyerekek.
Petrás Gabriella
Tudod, mi az a fabatka? És vajon hogyan ordít a...
Régi szólásaink nagy részét még ma is minden nap használjuk, de a legtöbbről mégsem tudjuk, mit jelentettek eredetileg. Ismerd meg a legnépszerűbb szólásaink történetét!
Petrás Gabriella
