A D-vitamint a zsírban oldódó vitaminok közé soroljuk, bár valójában csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Felfedezése óta kiderült, hogy tulajdonképp nem is vitamin, inkább egy hormonféle, amelynek szerkezete hasonlít a szteroid hormonéhoz.
Az elmúlt években számos kutatás fókuszált a D-vitamin szerepének vizsgálatára, úgy tűnik, a korábbiakban vélelmezett hatásainál jóval szélesebb körben segíti egészségünk védelmét.
A D-vitamin és az időskori betegségek
A D-vitamin hiány szempontjából az idősebbek különösen veszélyeztetettek, ugyanis a D-vitamin képzés a bőrben az életkorral jelentősen csökken.
A D-vitamin hiány egyrészt csontritkulást okozhat, amely fokozza az elesések miatti csonttörések kockázatát, de szerepe lehet a demencia (elbutulás, kóros szellemi hanyatlás) kialakulásában is, mivel a D-vitamin szükséges az idegsejtek fejlődéséhez, működésük fenntartásához, funkcióik megőrzéséhez és egyben gyulladáscsökkentő hatású is.
A közelmúltban végzett kutatások eredményei alapján a D-vitamin az agyban védi az erek egészségét, valószínűleg segít megelőzni az érelmeszesedést, ezzel hozzájárul az agy oxigénellátásának fenntartásához. A két évvel ezelőtti kutatásban közel 1700 felnőtt egészségi állapotát vizsgálták 5 éven keresztül. Az alacsony D-vitamin szinttel rendelkezőknél 53%-al nagyobb eséllyel alakult ki demencia, mint azoknál, akik D-vitaminszintje megfelelő volt, és ezeknek a személyeknek 70%-al nagyobb volt az esélyük az Alzheimer-kór kialakulására is.
Olvasd el kapcsolódó cikkünket!:
Táplálkozással az Alzheimer-kór ellen
A D-vitaminról
A D-vitamin számos szerepe közül a legismertebbek talán a csontok egészségének megőrzése és a kalciumháztartás egyensúlyának fenntartása a szervezetben. Segíti a kalcium felszívódását és szabályozza a szervezet számára az egészséges csontképzéshez szükséges kalcium- és foszfátmennyiséget. Elegendő D-vitamin nélkül a csontok elvékonyodhatnak, törékennyé válhatnak és deformálódhatnak. A D-vitamin hiánya súlyos esetben gyermekeknél angolkórt, felnőtt korban csontlágyulást okoz, idős korban megnöveli a csontritkulás kockázatát.
Hogyan juthatunk D-vitaminhoz?
A táplálkozáson keresztül bevihető D-vitamin legjobb természetes forrásai: az olajos halak (pl. lazac, szardínia, makréla, tonhal stb.), a tőkehalmáj olaj, a borjú- és a marhamáj, a borjúhús, a gomba (vargánya, csiperke), a tojássárgája.
Bár D-vitamin a táplálékból is kerül a szervezetbe, a legfőbb D-vitamin forrást számunkra a napfény jelenti. Általában napi tíz-tizenöt perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nyári, nappali UV-B sugárzás már elegendő a szervezet számára szükséges D3-vitamin előállításához. Bőrünk D-vitamin-képző kapacitása nagy, de bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább. A napfény segítségével előállított D-vitaminra szüksége van szervezetünknek, de bőrünk egészségének védelme érdekében legyünk elővigyázatosak, mindenképpen tartsuk be a napozás általános szabályait. Amennyiben a szükségesnél több időt töltünk a napon, kockáztatjuk a leégést és annak káros következményeit, de a képződő D-vitamin mennyisége nem növelhető tovább.
Olvasd el kapcsolódó cikkünket!
Éghajlatunkon a téli, kora tavaszi hónapokban a napsugarak kisebb beesési szöge miatt kevesebb D-vitamin termelődik, ezért ezekben a hetekben D-vitamin hiány alakulhat ki, amely egészségi kockázatot jelent. A D-vitamin a csontokon kívül más, lágy szövetben, például az agyban is kimutatható, emellett fontos szerepe van az anyagcsere- a szív- és érrendszer, valamint különböző daganatos betegségek megelőzésében is.
Szellemi és testi frissességünk érdekében ne feledkezzünk meg a D-vitamin fontosságáról, töltsünk minél több időt a szabadban (a napozáshoz kapcsolódó óvintézkedések mellett). Étkezzünk minél változatosabban, a téli hónapokban pedig a vitaminpótlással kapcsolatosan kérjük szakember: orvos vagy dietetikus tanácsát.
