Erre általában kevesebben fordítanak figyelmet – még az egészségtudatosak között is –, pedig az, hogy milyen gyorsan halad át az elfogyasztott étel az emésztőrendszerünkön, számos módon befolyásolja az egészségünket és a közérzetünket.
Az emésztőrendszer működése
Miután megrágtuk és lenyeltük az ételt, az megkezdi útját a gyomor-bél traktuson keresztül – egy hosszú, kanyargós csatornán, amely a szájtól kezdődik és a végbélnyílásnál ér véget. Az út során különböző szervekhez jut el, amelyek lebontják (gyomor), majd felszívják (vékonybél) a tápanyagokat, valamint a vizet és a sókat (vastagbél).
Az étel emésztőrendszeren belüli mozgását bélmotilitásnak nevezzük. Ezt a folyamatot részben a bélben élő trilliónyi baktérium szabályozza. Ezek alkotják a bélmikrobiótát, ami rendkívül fontos, mivel ezek a baktériumok segítik az immunrendszerünk fejlődését és az ételek lebontását.
Amikor tehát eszünk, nemcsak magunkat tápláljuk, hanem a bélrendszerünkben élő mikrosegítőket is. Cserébe ezek a baktériumok apró molekulákat, úgynevezett metabolitokat termelnek, amelyek erősítik az immunrendszerünket és serkentik a bél idegeit, így azok összehúzódnak és előremozdítják az ételt.
Ha ezek a baktériumok és metabolitjaik nem lennének jelen, az emésztőrendszerünk kevésbé lenne képes továbbítani a táplálékot, ami az elfogyasztott anyagok felhalmozódásához, székrekedéshez és diszkomforthoz vezethetne.
Béltranzitidő, azaz milyen gyors a bélmozgásunk?
Az időtartamot, amely alatt az étel végighalad az emésztőrendszeren, béltranzitidőnek nevezzük.
A béltranzitidő egyénenként eltérő. A legfrissebb becslések szerint 12 és 73 óra között mozoghat – az átlagos szám körülbelül 23-24 óra. Ez a különbség magyarázza, hogy miért eltérő az emberek bélmikrobiótája, és így az emésztőrendszeri egészségük is.
Ha valakinek a béltranzitideje hosszú (azaz lassú a bélmozgása), a vastagbélben élő baktériumok másféle metabolitokat termelnek. Ezek a baktériumok főként rostokat fogyasztanak, de ha túl sokáig tart, míg a rost eljut a vastagbélbe, kénytelenek más tápanyagforráshoz nyúlni: a fehérjéhez.
Ez a váltás toxikus gázok termelődéséhez vezethet, ami olyan problémákat okozhat, mint a puffadás és a gyulladás. A lassú bélmozgás ráadásul azt is eredményezheti, hogy a részben megemésztett táplálék a vékonybélben reked, ami további egészségügyi következményekkel járhat, például bakteriális túlszaporodást okozhat, amely hasi fájdalmat, hányingert és puffadást idézhet elő.
Igenám, de a túl gyors bélmozgás sem előnyös az egészség szempontjából. Számos oka lehet annak, hogy valaki gyors béltranzitidővel rendelkezik – például a szorongás, a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és az irritábilis bél szindróma (IBS) is csökkenthetik az áthaladási időt, hasmenést okozva.
Gyors bélmozgás esetén a széklet híg, magas víztartalmú, ami arra utal, hogy a béltartalom nem töltött elegendő időt a belekben, és így nem szívódott fel megfelelő mennyiségű víz és tápanyag. Az IBD esetén például ez akár kiszáradáshoz is vezethet.
Hogyan ellenőrizzük a bélmozgásunk sebességét?
Szerencsére van egy egyszerű otthoni teszt, amellyel ellenőrizhetjük a bélmozgásunk sebességét. Ez a „kukoricateszt.” És igen, pontosan arról van szó, amire gondolnak.
A teszt elvégzéséhez ne együnk kukoricát 7-10 napig, ez az úgynevezett „tisztítási” szakasz. Ezután jegyezzük fel a dátumot és időt, majd fogyasszunk el egy kukoricacsövet vagy egy marék kukoricát.
Mivel a kukorica külső héja emészthetetlen, az áthalad az emésztőrendszeren, és a székletben ismét láthatóvá válik.
A következő napokban figyeljük meg a székletünket, és jegyezzük fel, mikor vesszük észre a kukorica darabjait. Ez a teszt nem ad teljesen pontos eredményt, de általában hasonlóan megbízható, mint a béltranzitidőt mérő fejlettebb eljárások.
Ha a kukorica 12 órán belül távozik, a bélrendszerünk gyors. Ha csak 48 óra elteltével, akkor lassú. Ha azt vesszük észre, hogy a bélmotilitásunk szélsőségesen gyors vagy lassú, szerencsére vannak módszerek a javítására.
Mit tehetünk a normális bélműködésért?
Ha az emésztőrendszerünk túlságosan gyors, érdemes orvoshoz fordulni, hogy kizárjuk az esetleges egészségügyi problémákat. Ha viszont csak kissé lassú, de nincs egyéb panaszunk – például puffadás, hasi fájdalom, étvágytalanság vagy hányinger –, akkor próbáljunk meg több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, hogy több rostot juttassunk a hasznos bélbaktériumok számára.
Emellett figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre és a rendszeres testmozgásra, mert ezek segítenek a bélrendszer megfelelő működésében. Egy kiegyensúlyozott étrend fenntartása hozzájárul az egészséges bélműködéshez és az általános jó közérzethez.
Még több életmódcikk itt:
