Töredelmesen bevallom, hétköznapokon a világért sem bíbelődnék reggeli palacsintasütéssel: minden perc számít, a készülődésre szánt időből a felét biztos elcsaltam a telefon szundi funkciójának segítségével, még a kávéra is legfeljebb a fürdőben jut idő, arc- és fogmosás között gyorsan magamba döntöm az energiaszintemet azonnal feltornázó, számomra éltető koffeint. Hogy még tésztát keverjek és sütögessek, az kizárt. De, ha édesanyáméknál ébredek hétvégén, az megint más! Főleg, hogy megérkezett a tavasz, s vele együtt a jobb kedvem is, örömest dobok össze vasárnap reggel egy amerikai palacsintát – de akár délutáni gyors édességnek is megfelel. Nagy titkok nincsenek, még a Jóbarátok Joey-ának is sikerül a sorozat néhány részében elkészítenie, pedig ha valaki, akkor ő az instant megoldások és a pizzarendelések híve.
Szó, ami szó, az amerikaiak rajonganak a frissen sült palacsintákért reggelire, ami azért formájában is összetételében is némileg eltér a mi hagyományos tekercseinktől. Ha mindenképpen hasonlítanom kellene valamihez, akkor a piskótát említeném. Akad is egyébként a külföldi blogokon olyan recept, amelyikben ily módon készül a tészta. Amit nem hagyhatunk ki, ha autentikusak szeretnénk lenni: fehér liszt (valaki teljes kiőrlésűvel dolgozik, szerintem egész egyszerűen azzal nem lesz finom a palacsinta), ebből húsz dekával érdemes számolni, fél zacskó sütőpor, két egész tojás mindenképpen kell, 3 deci tej és ugyanennyi vaj, amit megolvasztva öntsünk a többi hozzávalóhoz, de ehhez még számoljuk hozzá a sütéshez szükséges mennyiséget is.
Étolajjal is lehet sütni, persze de annyival finomabb egy illatos, vajasan gőzölgő palacsinta! Csepp cukor még a többihez s jó alaposan összekavarjuk egy tálban az alkotóelemeket, gyors, határozott mozdulatokkal dolgozunk. Serpenyő vagy palacsintasütő a tűzhelyre, közepes lángon hevítve, s már kanalazhatjuk is bele a nyers tésztát: ki a nagyobbat, ki a kisebbet preferálja, én tenyérnyi méretű korongokra szavazok. Ahogy légbuborékok jelennek meg a tészta felületén, már fordíthatunk is rajta: 3-4 percen belül el is készülhet egy darab. A megadott mennyiségből úgy 8, tenyérnyi méretű palacsinta lesz, s ha végtelenül autentikus akarok lenni, akkor juharsziruppal locsolom meg őket, de egyébként mindennél többre értékelem a házi lekvárokat, ilyenkor, április végén szilva és barack még biztosan akad a kamrámban tavalyról.
Ha viszont már nem tudok tovább várni a friss gyümölcsökre (idén ez már hatványozottan érvényes), akkor például fogok 25 deka mirelit málnát vagy ribizlit, netán szedret, és nagyon lassú tűzön péppé főzöm a szemeket, egészen kevés, 1-2 kanál nádcukorral édesítem. Jó étvágyat, főleg, ha anyák napjára készítitek a palacsintátok!
