A feldolgozott élelmiszerek legtöbbünknek a gyorséttermi ételeket vagy az otthon, pl. mikróban elkészíthető készételeket jelentik. De feldolgozott élelmiszernek számít tulajdonképpen minden olyan élelmiszer, amit a természetes állapotához képest megváltoztattak. A feldolgozás módszerei lehetnek pl. a konzerválás, fagyasztás, sózás is.
Persze nem kell megijedni, nem minden feldolgozott élelmiszer rossz választás, hiszen, ha ilyen szigorúan nézzük, akkor a joghurt, a kenyér, a fagyasztott zöldségek vagy az olajos magvakból sajtolt olajak is feldolgozott termékek.
A feldolgozás, mint ősi módszer eredendő célja az élelmiszerek eltarthatóságának növelése - gondoljunk csak azokra a történelmi időszakokra, amikor még nem volt hűtőszekrény, amikor a kerti terményeket meg kellett őrizni télire. Ezt a célt szolgálják a lekvárok, a befőttek, a füstölt, érlelt, szárított, aszalt termékek, a sajtok stb., amelyek, ha otthoni körülmények között készülnek, akkor csak az indokolt adalékanyagokat tartalmazzák, csak az eltartáshoz szükséges mennyiségben.
A "probléma" azokkal a termékekkel kezdődött, amelyek az élelmiszeripar fejlődése, a fogyasztói társadalom térnyerése során nagymértékű feldolgozás után kerültek a boltok polcaira. Ilyenek pl. a készételek, egyes reggeliző pelyhek, konzervek, kekszek, chipsek, üdítők, édességek, húskészítmények. Ma már szinte lehetetlen elkerülni ezeket a feldolgozott élelmiszereket, de érdemes odafigyelni arra, hogy mi kerül a kosarunkba.
A modern feldolgozott élelmiszerek egy része só, cukor vagy zsír hozzáadásával készül, emellett adalékanyagok, konzerválószerek segítségével “javítanak” a termékek ízén, színén, állagán, eltarthatóságán. Viszonylag könnyű felismerni ezeket a termékeket, a címkén feltüntetett hosszú összetevőlista, ismeretlennek tűnő anyagok elég jó jelek arra, hogy feldolgozott élelmiszerrel állunk szemben.
A feldolgozott élelmiszerek túlsúlya az étrendünkben károsan befolyásolhatja egészségi állapotunkat, lássuk, melyek a legnagyobb kockázataik!
1. Elhízáshoz vezethetnek
Köztudott, hogy a túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz vezethet, és a túlsúly következtében különböző krónikus betegségek alakulhatnak ki. Sokszor azért is nehéz a dolgunk, mert maga a cukor nem szerepel az összetevők listáján, egyéb “álneveken” viszont rájuk bukkanhatunk, pl.: kukoricaszirup, fruktóz, glükóz, maltóz. A hozzáadott cukor üres kalória, nincs táplálkozási értéke, és kutatások szerint függőség is kialakulhat. A WHO a napi összenergia bevitel kevesebb mint 10%-át javasolja cukorfogyasztásból, de 5% alatti bevitelnek lehetnek további kedvező egészségügyi hatásai. Ez kb. 6 teáskanálnyi cukornak felel meg, ami elsőre nem is tűnik kevésnek, de egy fél literes cukrozott üdítő kb. 10 kanálnyi cukrot tartalmaz.
2. És az elhízáson túli krónikus betegségekhez
Ha a túlsúly magában nem lenne elég riasztó, az ún. metabolikus szindróma kialakulása is kapcsolható a túlzott mértékű feldolgozott élelmiszerek fogyasztásához. Metabolikus szindrómáról akkor beszélünk, ha az alábbiak közül legalább három teljesül:
- magas triglicerid érték (vagy gyógyszeres kezelése)
- alacsony HDL koleszterinszint
- magas vérnyomás (vagy gyógyszeres kezelése)
- magas vércukorszint (vagy gyógyszeres kezelése)
- hasi típusú elhízás.
A metabolikus szindróma fennállása növeli a szív-és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek!:
Ezeket olvastad már?
Eljött ez a nap is: véget ért 4 hetes cukormentes...
Eljött a nagy nap, véget ért a szerkesztőség 4 hetes cukormentes élet kihívása. Olvassátok tapasztalatainkat, botlásainkat és jövőbeli terveinket!
Bodon Judit dietetikus
A metabolikus szindróma
A fejlett országokban a vezető megbetegedések között van a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlsúly. Külön-külön is bajt okoznak, de együtt még veszélyesebbek!
admin
Trigliceridek - te hallottál már róluk?
Sokat hallunk a koleszterinről, de homály fedi a másik vérzsírtípust, a triglicerideket. Pedig ezek is kockázatot jelentenek a szív- érrendszeri betegségek szempontjából.
admin
Te alma vagy körte alakúra híztál?
A válaszhoz nincs másra szükség, mint egy szabócentire. Cikkünkből pedig kiderül, miért is fontos ez!
Szálka Brigitta dietetikus3. Az emésztőrendszerünket sem kímélik
A colitis ulcerosa és Crohn-betegség kialakulásában is szerepet játszhatnak a feldolgozott élelmiszerek, itt elsősorban az adalékanyagok, emulgeálószerek lehetnek a probléma okozói. Ezek az anyagok sok feldolgozott élelmiszerben megtalálhatóak, ilyenek pl. a konzervek, salátaöntetek, szószok, sajtkészítmények, jégkrémek. Az emulgeálószerek feladata, hogy összetartson olyan anyagokat, amelyek egyébként különválnának, mint pl. a víz és és az olaj, de ez a tulajdonsága beavatkozhat a bél normális működésébe, ami gyulladásos bélbetegségekhez vezethet.
4. A szervezetünk védekezőrendszerét is összezavarják
Ha a szervezet immunrendszere összezavarodik és saját sejtjeit támadja, autoimmun betegségről beszélünk. Ezekből több mint száz létezik, az ismertebbek közé tartozik az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a rheumatoid artritis, Hashimoto-thyreoditis. Az adalékanyagok közül több olyat is találtak, amelyek felelőssé tehetők a bélrendszer védekező mechanizmusának megtámadásáért, aminek következtében károsodhat az immunrendszer.
5. Daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek
A feldolgozott élelmiszerek sajnos a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is növelhetik. Itt elsősorban a feldolgozott húskészítmények, bacon, kolbász, felvágottak, szalámi, virsli, löncshús, de a vörös húsok fogyasztása is okozhatja a problémát. Napi 50 gramm (1 virsli) fogyasztása ezekből a termékekből 18%-kal növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A hatásmechanizmus még nem teljesen tisztázott, de valószínűsíthető, hogy a hozzáadott adalékanyagok a ludasak, illetve a készítés során káros karcinogén anyagok jöhetnek létre.
+1. A mentális egészségünkre is rossz hatással vannak
A feldolgozott élelmiszerek fogyasztását a szorongással és a depresszióval is kapcsolatba hozták. Az egyik elmélet szerint a feldolgozott élelmiszerekben található hozzáadott cukor károsíthatja a bélrendszert, ahol a szerotonin 90%-a termelődik. Az alacsony szerotoninszint pedig közrejátszik többek között a depresszió kialakulásában.
Ha az étrendünkben túlsúlyban vannak a feldolgozott élelmiszerek, akkor nagy valószínűséggel szervezetünk nem jut hozzá elegendő mennyiségű és minőségű tápanyagokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, ami hosszú távon károsíthatja az egészségünket. A XXI. században a mindennapok során nehéz elkerülni, hogy az asztalunkra feldolgozott élelmiszerek kerüljenek, de tegyünk meg mindent azért, hogy a lehető legkisebb mennyiségben fogyasszuk őket.
forrás: verywell.com
