Sokat hallani arról, hogy a fehérjedús étrend elengedhetetlen testünk optimális működéséhez, de ennek is megvan a maga veszélye, hiszen a túlzott fehérjebevitel vesekárosodáshoz vezethet.
Ma már egyre több az olyan élelmiszer, ami fehérjével dúsított, és ezt a divathullámot a gyártók igyekeznek is minden fronton kihasználni. Gondoljunk csak a fehérjeszeletekre, joghurtokra, rudikra, tejekre és egyéb tejtermékekre. Ezekkel az élelmiszerekkel nem tesszük egészségesebbé étrendünket, sőt, túlzott fogyasztásukkal vesénket is veszélybe sodorhatjuk.
Mennyi fehérjét kéne bevinni naponta?
Az energiaszint biztosításához naponta 0,6 gramm/ testtömeg-kilogramm fehérje szükséges. Ha ennél kevesebbet fogyasztunk, akkor a szervezet elkezdi lebontani az izmokat.
Például egy 70 kilogramm testtömegű embernek minimum 40–45 gramm fehérjére van szüksége naponta
– mondja dr. Tislér András nefrológus.
A nemzetközi ajánlás ennél kicsit magasabb, mert naponta 0,8 gramm fehérje/ testtömeg-kilogramm áll az ajánlásban. Ez az előző példa alapján naponta 50-60 gramm fehérjét jelentene. Nyugati társadalmakban így is több fehérjét fogyasztunk a javasoltnál, mert a napi 1–1,2 gramm/testtömeg-kilogramm a jellemző. Ha ezt még proteinnel dúsított termékekkel tetőzzük, akkor már végképp sok, ami a vesék károsodását okozhatja.
Mikor válik károssá a túl sok fehérje?
A nefrológus megjegyzi, hogy nem minden esetben veszélyes a megemelkedett fehérjeszint, ha egészséges emberekről van szó. A fehérje a bélrendszerbe jutva aminosavakra bomlik, amik felszívódnak és beépülnek a test fehérjéibe. Ezek idővel lebomlanak, amit karbamid formájában a vesék távolítanak el.
A krónikus vesebetegek viszont nem képesek ezt kiválasztani, így megemelkedik a karbamidszint a vérben.
A túl sok fehérje növeli az aminosav felszívódását, ami fokozza a vese szűrőinek működését. Vagyis a sok fehérje akár extra terhet is jelenthet a vesék számára, ami károsodáshoz vezethet. Ezért érdemes napi 50-60 gramm fehérje alá csökkenteni a fehérjebevitelt.
