A Dél-Dunántúl három megyéből, Tolnából, Baranyából és Somogyból áll. A terület mindig is rendkívül színes volt etnikailag, és ez a gasztronómián is meglátszik. A sok víz (a Duna keletről, míg a Balaton északról határolja a területet) miatt a halételek fontos szerepet játszottak a Dél-Dunántúl gasztronómiai szokásaiban, de sokban hatottak egymásra az évszázadokon át együtt élő különböző nemzetiségi és vallási csoportok is.
A tolnai táj kincsei
A dimbes-dombos Tolna étkezési szokásait sokban alakította a Duna, illetve a gemenci erdő vadban gazdag világa - bár akárcsak a Bakonyban, itt is jórészt az uradalmaknak jutott a nagyvad, míg a szegényebb helyiek legfeljebb az apróbb erdei állatokra vadásztak. A halászlé rendszeres fogyasztása mellett - Tolnában is dunai módra, alaplé nélkül, egyben készül, sok-sok tésztával - jelentős fehérjeforrásnak számítottak a parázson, forró zsírban kisütött apróbb halak. Tolnából ered a ma már országszerte ismert, paprikás lisztben való megforgatás és forró zsiradékban való sütés. Másik népszerű húsétel a megyében - régen főleg ünnepekkor került az asztalra - a csuszáscsibe, ami nevével ellentétben nem csuszatésztával, hanem nokedlivel egyben főzött paprikás csirke. A szárnyasoknak, különösen a kakasnak nagyon fontos szerepük volt a tolnai gasztronómiában - Kakasdon például a mai napig rendeznek bográcsos kakasfőző versenyeket. Mivel Tolna megye a borairól is híres, így az ünnepi menübe - legyen szó bármilyen húsételről - , gyakran kerül valamilyen szekszárdi vörösbor alapanyagként.
Hétköznapokon, akárcsak az ország többi részén, itt is főleg kásaételeket fogyasztottak, kenyérsütéskor pedig szívesen készítettek tejfölös lepényt - a pomposhoz hasonló, zsírral megkent, melegen, tejföllel fogyasztott ínyencséget.
Tolna megye másik híres kelt tésztája a tejfölös-borsos kalács - az édes kalácstésztát egy borssal bőven megszórt tejfölös mártásba tunkolgatták ünnepi alkalmakkor.
Vegyél részt a Nagy Gasztroutazásban a Nosalty és a Suzuki közös játékában, töltsd fel a kedvenc vendéglátó helyeid és nyerj!
Somogyi falatok
Somogy megyében szintén nagyon fontos volt a halfogyasztás - sokáig használták az archaikus, nyárson, illetve agyagban sütés technikáját. A megye belső pusztáin sokáig a Dél-Alföldhöz hasonló pásztorkodó életmód is jelen volt. Somogyban is a szegények eledelének számítottak a kásaételek, de a főtt, süt tészták előnyt élveztek a mindennapi étkezésben - a kelt tésztát sokszor tejjel, aludttejjel locsolták, és kizsírozott tepsiben sütötték. Emellett a különböző aszalvány-, tészta- és tejlevesek jelentették a mindennapi táplálékot. Somogyban népszerűek voltak a főzelékfélék is, főleg babból - ám itt a babot borsónak hívták - , ebből készült a híres törött borsó.
Multikulti Baranya
Baranyában rendkívül sok nemzetiség élt a török idők után - svábok, rácok, sokácok, később pedig székelyek lakták egykor a megyét a magyarok mellett. Jelentős volt a gyümölcstermesztés - a mindennapi tápláléknak frissen vagy asztalt formában részese volt az alma és a körte, de itt található az ország egyik legnagyobb egybefüggő szelídgesztenye-lelőhelye is. A leves és a tésztafélék itt is népszerűek voltak, de kiegészítették a Mecsek és a környékbeli erdők adta gyűjtögetett növényekkel is. A sváb konyha egészen a 20. század második feléig jelentős volt - a káposztás kolbász például egy egyszerű, de laktató, téli sváb étel - savanyú káposztával rakott kolbász, amit kemencében sütöttek ki. A megye déli határa, az Ormánság mindig is az egyik legszegényebb terület volt, bár a folyóvizek gazdagságának köszönhetően az itt lakók mindig ki tudták egészíteni az étrendjüket apróbb halakkal, csigákkal, rákokkal. Itt nagy jelentősége volt a hajdinának is, ami Baranya északi részein csak ínséges időkben került az asztalra. A babnak Baranyában is rendkívül sok elkészítési módja volt, az egyik legismertebb étel a babos metélt.
További információt a Suzuki Vitaráról itt találsz!
És ezeket láttad már?
Ezeket olvastad már?
Sztrapacska, zsámiska, zsendice, morvány és puppa - palóc konyha Észak-Magyarországról
A palóc konyháról mindenkinek a palócleves jut először eszébe, pedig nem sok köze van az észak-magyarországi tájegységhez. Nézzük, mit ettek valójában arrafelé! (x)
Hirdetés
Lebbencs, kolbász, paprika és szegedi halászlé - Dél-Alföldről származik minden,...
A bográcsos hús- és halételek hazája, a hazai paprika elterjedésének kiindulópontja és a kolbász központja - gyere velünk a Dél-Alföldre! (x)
Hirdetés
Kvircedli, dudogó, gölödin krumplileves és izzasztott káposzta Közép-Dunántúlról
A Balaton-felvidéken egyre több szuper éttermet találunk, de vajon milyen volt a gasztrohelyzet régen az Közép-Dunántúlon? Ennek járunk most utána! (x)
Hirdetés
Kattancs, aranygombóc, gánica, dödölle, langali - vendégségben a Nyugat Dunántúlon!
A Nyugat-Dunántúl konyhája, akárcsak Palócföldé, megmaradt viszonylag autentikusnak - faluhelyen még ma is készítik a régi fogásokat. Nézzük a leghíresebbeket! (x)
Hirdetés
