Sajnos rossz hírünk van: érdemes elkezdeni aggódni.
Azt hihetné az ember, hogy a biogyümölcsök és -zöldségek vásárlása csak egy újabb divathóbort, és teljesen felesleges sokkal drágábban megvenni a biováltozatot a hagyományos terményekkel ellentétben. Ez azonban sajnos korántsem igaz: világszerte, így az EU-n belül, és Magyarországon is rengeteg rovarölő- és egyéb növényvédő szert viszünk be ezekkel az élelmiszerekkel, amelyek igenis komoly hatással vannak a szervezetünkre.
Az Európában elfogyasztott élelmiszerekben található szermaradványok aránya nagyon magas: a Pesticide Action Network (Növényvédőszer Akciós Hálózat, Pan-Europe) az EFSA (European Food Safety Agency - Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség) adatai alapján bemutatta, hogy 31 százalékukban több mint egy ilyen maradvány található, ami azt jelenti, hogy a kontinensen minden három elfogyasztott zöldség vagy gyümölcs közül legalább egy többféle szermaradványt tartalmaz. Ez már csak azért is problémás, mert az EU-nak nagyon sajátos szabályozása van azzal kapcsolatban, hogy összesen mennyi ilyen mérgező anyag kerülhet bele a terményekbe: az egyes szerek maximális mennyiségét megszabják ugyan, de azt nem, hogy együtt mennyi kerülhet bele a növényekbe. 2016-ban, a legutóbbi mérés során kiderült, hogy az Európában kapható élelmiszerek mindössze 51%-a számít biztonságosnak - na persze ez sem azt jelenti, hogy nincs bennük mérgező anyag, csak azt, hogy az előre megszabott határérték alatt maradnak ezen a téren.
Kedved támadt elkészíteni valami zöldséges finomságot?
"A legnagyobb probléma az, hogy nincs arra szabályozás, összesen mennyi különböző szer kerülhet bele az élelmiszerekbe, ráadásul a különféle növényvédő szerek, például rovarirtók és gombaölők felerősíthetik egymás hatását" - mondta el Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a Greenpeace Magyarország munkatársa. "Az Európában kapható zöldségek és gyümölcsök közel harmada tartalmaz egynél több káros szert, ami nagyon magasnak számít, az arány pár évvel ezelőtt még csak 15% körül mozgott." A szabályozás olyan, mintha azt mondanánk, hogy 1+1+1+1+1+1+1=1, holott a különböző szerek hatásai összeadódnak, sőt, Simon Gergely szerint még erősíthetik is egymást, amit meg aztán végképp nem kutatnak megfelelően sem itthon, sem a világ többi részén. Ezért akkor sem érezhetjük biztonságban magunkat, ha a különböző maradványok egy gyümölcsön vagy zöldségen belül éppen csak nem érik el a kritikus szintet, hiszen összeadódva sokkal nagyobb kárt okozhatnak.
A szintetikus növényvédő szerek az 1950-es évektől terjedtek el a világon, olvasható a Greenpeace témába vágó kiadványában. Széleskörű és folyamatos alkalmazásuk miatt legtöbbjük mára szinte mindenütt megtalálható környezetünkben. Némelyik vegyi anyagnak ráadásul rendkívül hosszú a lebomlási ideje, így nagymértékben felhalmozódnak. A mai napig rendszeresen mutatnak ki akár évtizedekkel ezelőtt betiltott szereket a talajból, sőt szervezetünkből is, köztük például a DDT-t és bomlástermékeit.Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy ezek a szerek bizonyítottan ártalmasak az egészségre: léteznek olyanok, amelyek a hormonháztartásunkat borítják fel, és olyanok is, amelyek az idegrendszer megfelelő fejlődését gátolják.
És ezt tudtad?
Ez a retekfajta védhet meg minket az infarktustól
"Rengeteg szer már kis mennyiségben is hormonkárosító, ráadásul nincsenek még kitiltva az EU-ból annak ellenére, hogy 2014-től az uniós rendelet szerint el kellett volna kezdeni a kivonásukat " - mondta Gergely. "Emellett az állományszárítás során például a növényeket rengeteg gyomirtóval nyomják le, olyan szerekkel, melyek rákkeltő kockázata is felmerült, de jelenleg ez a tevékenység pl. Ausztriával szemben itthon engedélyezett."
Mit okozhatnak ezek a irtószerek az emberi szervezetben? Pl. az immuntoxikus anyagok az immunrendszerünkre lehetnek káros hatással, a hormonjainkat befolyásoló szerek felborítják a hormonháztartást, néhány maradvány az idegrendszeri fejlődésben gátolhatja az embert, sőt, különböző allergiák kialakulásához is hozzájárulhat. Kialakulhatnak fejlődési rendellenességek, valamint néhány daganatos betegség előfordulásának megnő a valószínűsége.
Kedved támadt elkészíteni valami gyümölcsös finomságot?
Az sem mindegy, hogy mennyit vagyunk kitéve ezeknek a zöldségeknek, gyümölcsöknek és gabonaféléknek. Szintén a Greenpeace kiadványából kiderül, hogy különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak a gazdálkodók, akik munkájuk során nagy dózisban kapnak ezekből a szerekből, valamint a gyerekek és a magzatok, akiknek még nem olyan fejlett az immunrendszerük, hogy a mérgező anyagokkal felvegye a versenyt.
Ezeket olvastad már?
Rossz hír a diétázóknak: hamarabb halhatnak meg, akik kevés szénhidrátot...
Azt mindannyian tudjuk, hogy a túl sok szénhidrát nem tesz jót az egészségünknek, de most már az is kiderült, hogy a túl kevés se jó.
Bodon Judit dietetikus
12 élelmiszer, amiről tutira nem tudtad, hogy van benne szénhidrát
Nem eszel kenyeret, tésztát, krumplit? Van egy rossz hírünk: ettől még nem lesz szénhidrátmentes a diétád! A jó hír viszont az, hogy ez nem is baj.
Bodon Judit dietetikus
Hány kalória és szénhidrát egy szelet kenyér? Videónkból megtudod!
Azt könnyen kideríthetjük, hogy hány kalória 10 dkg kenyér vagy kifli, de vajon hány kalória egy darab kifli, egy szelet kenyér? Videónkból most megtudod!
Bodon Judit dietetikus
5+1 "egészséges" étel, amit érdemes lecserélned - videó!
Számos termék elérhető ma az üzletekben, amelyről azt gondoljuk, hogy egészségesek. Pedig valójában egyáltalán nem azok. Videónkban bemutatjuk, mire érdemes ezeket lecserélni.
Bodon Judit dietetikus
