Tényleg jobban járunk, ha biotermékeket vásárolunk?

Több mérget eszünk meg, mint amennyit gondolunk, hiszen az EU-szabályozás sokkal megengedőbb a növényvédő és rovarirtó szerek használatával, mint kellene. 

Sajnos rossz hírünk van: érdemes elkezdeni aggódni.

Azt hihetné az ember, hogy a biogyümölcsök és -zöldségek vásárlása csak egy újabb divathóbort, és teljesen felesleges sokkal drágábban megvenni a biováltozatot a hagyományos terményekkel ellentétben. Ez azonban sajnos korántsem igaz: világszerte, így az EU-n belül, és Magyarországon is rengeteg rovarölő- és egyéb növényvédő szert viszünk be ezekkel az élelmiszerekkel, amelyek igenis komoly hatással vannak a szervezetünkre.

Az Európában elfogyasztott élelmiszerekben található szermaradványok aránya nagyon magas: a Pesticide Action Network (Növényvédőszer Akciós Hálózat, Pan-Europe) az EFSA (European Food Safety Agency - Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség) adatai alapján bemutatta, hogy 31 százalékukban több mint egy ilyen maradvány található, ami azt jelenti, hogy a kontinensen minden három elfogyasztott zöldség vagy gyümölcs közül legalább egy többféle szermaradványt tartalmaz. Ez már csak azért is problémás, mert az EU-nak nagyon sajátos szabályozása van azzal kapcsolatban, hogy összesen mennyi ilyen mérgező anyag kerülhet bele a terményekbe: az egyes szerek maximális mennyiségét megszabják ugyan, de azt nem, hogy együtt mennyi kerülhet bele a növényekbe. 2016-ban, a legutóbbi mérés során kiderült, hogy az Európában kapható élelmiszerek mindössze 51%-a számít biztonságosnak - na persze ez sem azt jelenti, hogy nincs bennük mérgező anyag, csak azt, hogy az előre megszabott határérték alatt maradnak ezen a téren.

Kedved támadt elkészíteni valami zöldséges finomságot?

"A legnagyobb probléma az, hogy nincs arra szabályozás, összesen mennyi különböző szer kerülhet bele az élelmiszerekbe, ráadásul a különféle növényvédő szerek, például rovarirtók és gombaölők felerősíthetik egymás hatását" - mondta el Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a Greenpeace Magyarország munkatársa. "Az Európában kapható zöldségek és gyümölcsök közel harmada tartalmaz egynél több káros szert, ami nagyon magasnak számít, az arány pár évvel ezelőtt még csak 15% körül mozgott." A szabályozás olyan, mintha azt mondanánk, hogy 1+1+1+1+1+1+1=1, holott a különböző szerek hatásai összeadódnak, sőt, Simon Gergely szerint még erősíthetik is egymást, amit meg aztán végképp nem kutatnak megfelelően sem itthon, sem a világ többi részén. Ezért akkor sem érezhetjük biztonságban magunkat, ha a különböző maradványok egy gyümölcsön vagy zöldségen belül éppen csak nem érik el a kritikus szintet, hiszen összeadódva sokkal nagyobb kárt okozhatnak.

A szintetikus növényvédő szerek az 1950-es évektől terjedtek el a világon, olvasható a Greenpeace témába vágó kiadványában. Széleskörű és folyamatos alkalmazásuk miatt legtöbbjük mára szinte mindenütt megtalálható környezetünkben. Némelyik vegyi anyagnak ráadásul rendkívül hosszú a lebomlási ideje, így nagymértékben felhalmozódnak. A mai napig rendszeresen mutatnak ki akár évtizedekkel ezelőtt betiltott szereket a talajból, sőt szervezetünkből is, köztük például a DDT-t és bomlástermékeit.Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy ezek a szerek bizonyítottan ártalmasak az egészségre: léteznek olyanok, amelyek a hormonháztartásunkat borítják fel, és olyanok is, amelyek az idegrendszer megfelelő fejlődését gátolják.

És ezt tudtad?

Ez a retekfajta védhet meg minket az infarktustól

"Rengeteg szer már kis mennyiségben is hormonkárosító, ráadásul nincsenek még kitiltva az EU-ból annak ellenére, hogy 2014-től az uniós rendelet szerint el kellett volna kezdeni a kivonásukat " - mondta Gergely. "Emellett az állományszárítás során például a növényeket rengeteg gyomirtóval nyomják le, olyan szerekkel, melyek rákkeltő kockázata is felmerült, de jelenleg ez a tevékenység pl. Ausztriával szemben itthon engedélyezett."

Mit okozhatnak ezek a irtószerek az emberi szervezetben? Pl. az immuntoxikus anyagok az immunrendszerünkre lehetnek káros hatással, a hormonjainkat befolyásoló szerek felborítják a hormonháztartást, néhány maradvány az idegrendszeri fejlődésben gátolhatja az embert, sőt, különböző allergiák kialakulásához is hozzájárulhat. Kialakulhatnak fejlődési rendellenességek, valamint néhány daganatos betegség előfordulásának megnő a valószínűsége.

Kedved támadt elkészíteni valami gyümölcsös finomságot?

Az sem mindegy, hogy mennyit vagyunk kitéve ezeknek a zöldségeknek, gyümölcsöknek és gabonaféléknek. Szintén a Greenpeace kiadványából kiderül, hogy különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak a gazdálkodók, akik munkájuk során nagy dózisban kapnak ezekből a szerekből, valamint a gyerekek és a magzatok, akiknek még nem olyan fejlett az immunrendszerük, hogy a mérgező anyagokkal felvegye a versenyt.

via PAN, Greenpeace

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

A répatortás kekszszendvics, amit minden nap harapnánk uzsonnára

Nehéz percek következnek most az édesszájúak számára: ez a "szendvics" nem holmi felvágottal-sajttal készül, hanem egy pazar répatorta még pazarabb hozzávalóival! Húsvétra, de egy sima hétvégére vagy hétköznapra is kiváló önsimogató és családjutalmazó süteményről van szó. Így készül nálunk a répatortás kekszszendvics:

Nosalty

További cikkek