Nem kell mindig “rendes ételekben” gondolkodni. Bár a szülői intelem mindig arra vonatkozik, hogy együnk normális főtt ételeket, én ebben nem annyira tartom meg a kívánalmakat és estére vagy reggel igyekszem minél több nyers ételt is enni, ha tehetem, akkor az ebédhez is. De van úgy, hogy nincs kedvem se tésztázni, se krémlevesezni este (ugyanis ezek a kedvenceim), mégis vágyom valamire ami nem mű és házhozszállítós, házi, de gyors is. A tejbegríz már kicsit uncsi, viszont imádom a pudingot, kivéve azokat a nagyon mű, harsogóan színes porokat, melyeket a boltban lehet kapni. Ugyanakkor kukoricakeményítő, tej, cukor és egy kevés gyümölcs akad otthon, miért ne főzzek belőle házi pudingot?
A vaníliapuding receptjét itt mentheted el >>
Azon gondolkodtam, hogy még csak eszembe se jutott eddig házilag pudingot főzni. Ezen változtatnom kellett, mert imádom, és tényleg nem kell nagy erőfeszítéseket tennem ahhoz, hogy ezzel a szívemnek is kedves édességgel lepjem meg magam estére. Ha marad, másnap legfeljebb elviszem ajándékba, az édes krémeket mindenki szereti, annyira jó gyerekkori élményeket idéz fel egyébként is!
A receptemhez teljes tejet, kevés cukrot és valódi vaníliát használtam, a luxust a karamellel meglocsolt mandula és mogyoró jelentette benne, mert ezekből éppen akadt pár szem a háztartásban. Serpenyőben, natúran pár perc alatt aranybarnára piríthatók. Vaníliaaromát semmiképp sem ajánlok, mindenképp legalább a Bourbon vaníliás cukrot, mert sokkal finomabb ízeket eredményez, még ha nem is olyan intenzíven, mint aromával dúsított társai. Kicsivel több, mint fél liter tejet főztem fel, persze arányosan ebből kevesebb is lehet, ha egyestés mennyiséget szeretnénk. Vendégvárónak sem utolsó, mert egyszerűségét kitűnően kompenzálja, hogy szuperül díszíthető, variálható. Szinte már télies és nagyon finom, nagyon ajánlom!
