A fojtogatóan édes cukorsziruppal szemben a sós baklava olyan élményt nyújt a kóstolójának, mintha egy nagyon felturbózott sós rétesbe harapna bele. Mivel magyarként mi elsősorban a cukros verziót ismerjük (hiszen minden jóravaló körúti gyrosbüfé pultjában ott virít egy nagy tálca), elsőre furcsának tűnhet a koncepció. Azonban a sós baklava tényleg nem több, mint a réteslapok konyhai felhasználásának egyik oldala: ahogy rétesből is van almás és káposztás, úgy létezik diós és paradicsomos baklava is.
Egy baklava alapjai
A desszertből főétellé válás során elhagyunk bizonyos dolgokat, azonban néhány elemet meg kell tartanunk ahhoz, hogy a végeredményt ugyanúgy baklavának nevezhessük majd.
A legnagyobb változást nyilván a rengeteg cukor eltűnése jelenti. Ugyan egyes töltelékek megőrizhetik a sós mellett az édeskés vonalat is.
Szintén marad a réteslap, hiszen ettől kapja a baklava (legyen édes vagy sós) jellegzetes, rétegelt szerkezetét. A tészta közé azonban nem olajos magvak kerülnek majd, hanem különböző sült zöldségek, zöldséges szószok, sajtok és egyéb kiegészítők.
Különböző ízvilágok
Mivel önmagában még mindig egy közel-keleti ételről van szó, az ízek és felhasznált alapanyagok nagyjából ebben a térségben maradnak akkor is, ha édesről sósra váltunk.
Görög hangulatot hozhatunk létre a spenót és fetasajt klasszikus kombinációjával. Ezt a kettőt rétegezzük majd a réteslap lemezei közé. Ennél a tölteléknél kifejezetten figyeljünk a nedvességtartalomra, nehogy ázott legyen a baklavánk.
Szintén jó párosítás a paradicsom és padlizsán, ebben a töltelékben használhatunk hüvelyeseket (pl. csicseriborsó) is. Fűszerezésben legyünk bátrak: a fahéj, kömény, menta vagy kakukkfű csak néhány izgalmas kiindulási pont az ízesítéshez.
Ha kedvünk tartja, az édes verzióból megismert magok egy részét is megtarthatjuk. Használjunk egy marék diót, mandulát vagy napraforgómagot, hogy ropogós meglepetést vigyünk a rétegek közé.
Tanácsok a rétegezéshez
Ha döntöttünk a felhasználni kívánt ízekről, már csak az összeállítás feladata áll előttünk. Két fontos szempont van, amit a baklava elkészítése során észben kell tartanunk: a megfelelő zsiradékhasználat és a réteslapok eloszlatása.
Kezdjük azzal, hogy olajjal vagy olvasztott vajjal (mindkettő ugyanolyan jól működik) kikenjük a sütőtálunkat.
A réteslapokat végig tartsuk nedves konyharuha alatt, mert ha kiszáradnak, nehezen tudunk majd velük dolgozni a szakadás miatt.
Alulra tegyünk legalább hat réteg tésztát: minden lapot alaposan kenjünk át olajjal vagy vajjal, mielőtt a formába fektetnénk. Ha ez az alap megvan, jöhet a tetszőleges zöldség, szósz és kiegészítők fele. Ezt takarjuk le négy réteg réteslappal (szintén zsiradékkal megkenve), és halmozzuk rá a töltelékek másik felét.
Végül fejezzük be a baklavát a legalsó réteggel megegyező számú tésztalappal. A sütemény tetejét kenjük be alaposan az eddig használt zsiradékkal, hogy a sütőben szép barnára pirulhasson.
Egy jól összerakott baklava nagyjából 45 perc alatt teljesen készre sül, ami után szaftos, aromás és látványosan réteges ételként kerül majd a tányérunkra.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Próbáld ki ezeket a különleges finomságokat is:
