Soma: Zöldség- és húsevő vagyok

Hogyan is lehetne másképp, Soma a tőle megszokott szenvedéllyel dinsztel, párol, pörköl vagy pirít – és közben énekel. Most a főzés érzékiségéről szóló, legújabb könyvén dolgozik.

Ha rólad van szó, kevés embernek ugrik be az a kép, hogy Soma fakanállal a kezében a konyhában ténykedik. Pedig...?

Az, hogy kevés embernek ugrik be az a kép, hogy én rendszeresen főző nő vagyok (sőt tovább megyek, az igen gazdag ismeretségi körömből senki sincs, aki nálam nagyobb konyhát vezet), szerintem azért van, mert az emberek még mindig nem szoktak hozzá az integrált nő képéhez. Azaz, hogy egy nő egyszerre lehet gondos anya és feleség, buja szerető, önmegvalósító dolgozó nő és a saját lelkével tudatosan kapcsolatban levő spirituális ember. Én egy ötgyermekes család első gyereke vagyok, egészen kiskoromtól én voltam anyukám jobb keze. Hajdúnánáson nőttem föl, anyukám háztartásbeli volt, apám agrármérnök, a csirketelep vezetője. Szinte minden nap frissen vágott baromfit ettünk. (Nemcsak a tsz-ből hozta haza apám, hanem otthon is volt baromfink.) Még most is az orromban van a kopasztásnál az égett bőr és toll szaga. Néhány évesen már tudtam, hogy kell csirkét, tyúkot, kacsát kopasztani, tokolni, bontani és elkészíteni. 20 évesen először egy idős bácsihoz kerültem, azzal a megállapodással, ha főzök, mosok, takarítok rá, akkor ingyen lakhatok nála. Utána egy beteg barátomnál laktam (4 évig), ugyanezekkel a feltételekkel. Aztán megszülettek a gyermekeim, akik mind a mai napig (21 és 19 évesek) minden nap a főztömet eszik. Átlagban egy héten kétszer főzök, de akkor négy-ötfélét, és közben hangképzek. Tehát ez egyáltalán nem kidobott idő számomra. Már dzsesszkonzervatóriumos koromban (amikor a beteg barátnál laktam) is úgy skáláztam, gyakoroltam, hogy közben dinszteltem, pucoltam, kevertem. Kis túlzással, a két tevékenység már szinte kondicionálódott egymással. Ha konyhai munka, azonnal énekelek. Ha pedig a fellépés előtt elkezdek beénekelni, már szinte jár a kezem. És még valami. Barátaim, ismerőseim tanúsíthatják, hogy az egyik hobbim mások etetése.

Az étkezés szerinted is egyfajta élvezet, örömforrás?

Huhh, de még mennyire! Erre szoktam vastag öniróniával azt mondani: „az a szerencse, hogy nem látszik rajtam, mennyire szeretek enni”. (Egyébként ahhoz képest, amennyire szeretek, kisebb vagyok, köszönhetően a rendszeres, intenzív sportolásnak.) Éppen idén negyed évszázada, úgy robbantam be a médiába, hogy amikor annál a barátomnál laktam, akire minden nap főznöm kellett, azzal szórakoztattam magam, hogy bevittem az erotikát a főzésbe. Meg is írtam néhány „szexuális” (most inkább azt mondanám: érzéki) receptet, amit ő azon nyomban bevitt az Élet és Irodalomba és megmutatta Kardos G. György szerkesztőnek, aki nyomban meg is jelentette. Ez olyan sikert hozott, hogy a megjelenés utáni héten behívott Déri János az Éjszaka c. műsorába, hogy mutassam be élő adásban, hogy készülnek ezek az ételek. Ekkor 1987-et írtunk. Akkor senki nem beszélt ilyen nyíltan a szexről. Főzés és erotika kapcsolata teljesen extrém volt. Akkor megígértem, hogy megírom a „szexuális szakácskönyvem”, és ennek így 25 év után jött el az ideje. Idén karácsony előtt jelenik meg, rendhagyó könyv lesz, nem a szokásos afrodiziákumokkal való receptekről szól csupán, hanem a főzés érzékiségéről, és arról, hogy az, ahogyan főzünk, belekerül az ételbe.

Kedvenc ételeid?

Zöldség- és húsevő vagyok. A gazdag zöldséges leves számomra minden napos alapétel. Imádom az édeset-csípőset. Első mexikói utam óta (kb. 12 éve volt) szinte mindenbe teszek chilit. Imádom a jól elkészített húsokat és a salátákat is. Szeretem az indiai, vietnámi, mexikói, thai konyhát, de épp úgy be tud jönni alkalomadtán egy körömpörkölt csülökkel és malacfarokkal is.

Ha felszedsz néhány pluszkilót, fogyókúrázol?

Először 11 évesen kezdtem el fogyókúrázni, őszintén szólva, nem tudom miért, mert akkor a 176 centimhez 54 kg voltam. Nagy hiba volt, ezzel el is indult a súlygyarapodásom. A gimi 4. évére 79 kiló lettem, jelenleg 2-3 kilóval vagyok ennél több. Kitapasztaltam, és 74-75 kilósan érzem magam a legjobban, az én vagyok. Úgyhogy jelenleg épp a 824. kísérletem van ennek az elérésére. Már majdnem elfogadtam magam. Az alapkarakteremet igen, de ezt a pár kilót még ezen a nyáron ledobom. Elég sokat sportolok, imádok mozogni. Nia tánc, ashtanga jóga, pilates egyéni trénerrel, kocogás, biciklizés, úszás – majdnem minden nap mozgok. Leginkább így tudja az ember karbantartani magát. Elég nagydarab vagyok, viszont betonhúsom van.

Van egy jó recepted a NoSalty olvasóinak?

Vajbab Soma módra – recept

Hozzávalók

  • 2-3 fej hagyma
  • fél kg vajbab
  • garam masala
  • tejszín
  • füstölt sajt
  • chili
  • cukor, só

Elkészítés

  1. Én semmit nem méricskélek, mindent érzésre.
  2. Megdinszteled a hagymát,majd bele a bab, kicsi víz kell alá. Azonnal mehet bele a só, garam masala fűszerkeverék, chili ízlés szerint (én chipotlét használok, az hordóban érlelt füstölt chili, isteni, gourmand-boltokban lehet kapni), és hagyod puhulni.
  3. Mikor majdnem kész, belerakod a tejszínt (amennyit fölvesz) és a reszelt füstölt sajtot, nagyon kevés cukrot.

Soma hivatalos Facebook-oldala itt >>

Soma honlapja itt >>

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Imádni való n?ci!!! Id? kell, míg megszokjuk a stílusát, nem mindennapi egyéniség. Bárcsak több ilyen ?szinte hús-vér n? szaladgálna az utcán! :))))

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ez az 5 dolog kell a legfinomabb bundás kenyérhez

Készüljön reggelire vagy vacsorára, esetleg hétvégi dekadenciával ebédre, a bundás kenyérnek van néhány kritikus követelménye, amit nem érdemes elhibázni. Elő a tojással és a serpenyővel, süssük meg álmaink kenyerét!