Manapság egyre többet hallhatjuk az angol popcorn brain – azaz popcornagy – kifejezést. Ez azt a jelenséget írja le, amikor a figyelmünk könnyen egyik feladatról (vagy bármilyen dologról) átugrik a másikra – épp úgy, ahogy a kukoricaszemek pattognak ki a mikróban. De mi okozza ezt a problémát, és ami még fontosabb: mit tehetünk ellene?
Mi a popcornagy?
Köztudott, hogy a közösségi média számos módon befolyásolhatja az egészségünket, és a popcornagy is erre vezethető vissza. Akkor jelentkezhet, amikor a túlzott képernyőidő – és az állandó értesítések – korlátozzák az osztatlan figyelem képességét, folyamatosan elterelik a fókuszunkat. Arról egyébként, hogy a digitális stimulációnak való folyamatos kitettség megváltoztatja agyunk információfeldolgozását, már 2011-ben írt David Levy életminőség-kutató. (Sőt, a szóban forgó kifejezést is neki köszönhetjük.)
Andrew Kahn klinikai szakpszichológus szerint a problémát súlyosbítja az, hogy a modern appokat és a közösségi médiát épp úgy tervezték, hogy mi újra és újra a kezünkbe vegyük az eszközeinket. Ennek „köszönhető” az is, hogy ma már kevesebb időt tudunk eltölteni egyetlen dologra fókuszálva.
Mi okozza pontosan?
Számos oka lehet, hogy nálunk is kialakul ez a probléma. Az egyik kétségtelenül az, hogy folyamatosan és korlátlanul hozzáférünk az internethez és annak minden tartalmához. Mivel általában több eszközünk van, ezeket folyamatosan váltogatjuk, így meg-megszakad a figyelmünk. Ráadásul mindegyik appon keresztül információk tömkelege áraszt el minket, így az agy túlterhelődik, mi pedig képtelenné válunk arra, hogy hosszabb ideig egy valamire összpontosítsunk.
A közösségi médiának továbbá megvan az a tulajdonsága, hogy azonnali kielégülést okoz, így aktiválja az agy jutalmazási rendszerét. A like-ok és hozzászólások dopaminnal árasztják el a testünket, így mi újra és újra igyekszünk ezeket kiváltani a követőinkből, ami egyfajta kényszeres viselkedési ciklushoz vezet Sanam Hafeez klinikai szakpszichológus szerint. Hozzáteszi, hogy emellett a túlzott képernyőidő is gyengíti az agy azon képességét, hogy fenntartsa a fókuszt, és részt vegyen a mély, tartós gondolkodási folyamatokban.
És ha ez nem lenne elég, az értesítések, a végtelen görgetés és az algoritmusok visszahúznak minket. Hafeez szerint sok közösségimédia-platformot és más alkalmazást szándékosan úgy alakítottak ki, hogy a lehető leghosszabb ideig lekösse és megtartsa a felhasználók figyelmét.
Mindez – a végtelen információhalmaz mellett – inkább passzív, mint aktív résztvevővé tett minket abban, amit csinálunk, nézünk vagy vásárolunk. Ez pedig olykor impulzusvásárláshoz vezethet, és ahhoz, hogy a gondolkodási folyamatunktól teljesen elszakadjunk. Ez a tendencia ráadásul folyamatosan romlik, így ideje, hogy tegyünk is valamit magunkért.
Hogyan lehet javítani vagy megakadályozni?
Hafeez szerint a popcornagy hatása nem feltétlenül állandó. Elmondása szerint a túlzott telefonhasználatból adódó lerövidült figyelem visszafordítható, amiben a neuroplaszticitás döntő szerepet játszik. Ez persze időbe telhet, valószínűleg nem egyik napról a másikra fogunk változást tapasztalni. De van néhány dolog, amit kipróbálhatunk, hogy visszaszerezzünk a fókuszunkat.
Az egyik, hogy módosítjuk a képernyőidő-beállításokat, erre ma már a legtöbb okos telefon képes: bizonyos idő után blokkol bizonyos alkalmazásokat. Kezdetben előfordulhat, hogy nincs akaraterőnk letenni az eszközt, amikor le kellene, ám ez a módszer segíthet.
Szintén hatásos lehet a Pomodoro technika, ha hosszabb ideig szeretnénk egyetlen feladatra összpontosítani. Nem kell mást tennünk, mint beállítani egy időzítőt 25 percre, majd egy rövid ötperces szünetet beiktatni az aktuális feladatban. Ezt egész napon át is ismételhetjük, de kétóránként hosszabb szüneteket érdemes tartani.
Emellett jó ötlet keretek közé szorítani a telefonhasználatot: jelöljünk ki bizonyos időszakokat a napban – vagy akár helyiségeket az otthonunkban –, ahol nincs helye mobilnak, laptopnak vagy éppen tabletnek. Ezzel csökkenthetjük az állandó ingereket, amelyek egyébként lerövidítenék a figyelmünket.
A rendszeres testmozgásról kimutatták, hogy javítja a kognitív funkciókat és elősegíti a neuroplaszticitást, ami támogatja az agy azon képességét, hogy felépüljön a túlzott telefonhasználat hatásaiból
- teszi hozzá Hafeez.
Ugyanakkor a kognitív funkciókról se feledkezzünk meg: a rejtvényfejtés, az új készségek elsajátítása vagy az intellektuálisan ösztönző beszélgetések mind-mind segíthetnek a figyelem és a kognitív funkciók javításában.
Ha pedig további segítségre van szükségünk, kérjünk támogatást! Ma már vannak olyan terápiás módszerek, amelyek segíthetnek, ilyen például a kognitív viselkedésterápia.
Még több egészség:
