Az utóbbi években sok szó esik a médiában az úgynevezett „tiszta étkezésről”. És igen, ez eleinte egészségesebb választásokra ösztönözhet, ám egyes szakértők szerint az ételek „tiszta” vagy „nem tiszta” kategóriákba sorolása könnyen túlzott korlátozásokhoz vezethet, és felesleges értékítéleteket kapcsolhat az ételekhez.
Mit jelent az orthorexia?
Az orthorexia nervosa kifejezést először Steven Bratman amerikai orvos használta 1997-ben. Bár a jelenségnek jelenleg nincs hivatalos orvosi diagnózisa, általában az egészségesnek tartott ételek iránti kényszeres megszállottságként írják le. A probléma lényege nem pusztán az, hogy valaki figyel az étrendjére, hanem az, amikor az étkezés szabályozása annyira központi szerepet kap az életben, hogy az már rontja az életminőséget és akár az egészséget is.
Hogyan alakul ki?
Az orthorexia gyakran teljesen jó szándékkal indul: valaki szeretne egészségesebben étkezni, javítani az életmódján vagy elkerülni bizonyos élelmiszereket. Idővel azonban ezek a szándékok egyre szigorúbb szabályokká válhatnak, és az étkezés körüli gondolatok a nap nagy részét kitölthetik. Az érintettek gyakran kerülik a társas eseményeket is, mert nem tudják kontrollálni, milyen étel kerül az asztalra.
Az orthorexia kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, például:
- erős kontrolligény,
- perfekcionizmus a testkép vagy a megjelenés terén,
- az önértékelés javításának vágya,
- identitás kialakítása az egészséges életmód köré.
Sok esetben az orthorexia együtt jár az intenzív sportolással vagy a teljesítményközpontú életmóddal.
Milyen figyelmeztető jelei lehetnek?
Az orthorexiában érintettek gyakran saját szabályrendszert alakítanak ki az étkezés körül: meghatározzák, mikor, hol és milyen ételek fogyaszthatók. A hangsúly általában az ételek „minőségén” van, nem pedig a mennyiségen.
Gyakori jelek lehetnek például:
- teljes élelmiszercsoportok elhagyása orvosi indok nélkül (például tejtermékek, gabonafélék vagy hús),
- erős stressz vagy szorongás, ha „megfelelő” étel nem elérhető,
- a címkék és összetevők kényszeres ellenőrzése,
- túlzott foglalkozás az ételek beszerzésével és elkészítésével,
- bűntudat, ha valaki „tiltott” ételt fogyaszt.
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
Ha az étrend túlzottan korlátozóvá válik, az idővel egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyenek lehetnek például:
- nem kívánt fogyás,
- tápanyaghiány,
- szorongás vagy depresszió,
- ingerlékenység,
- társas kapcsolatok beszűkülése.
Evészavarnak számít?
Az orthorexia jelenleg nem tartozik a hivatalosan diagnosztizált evészavarok közé, mint az anorexia vagy a bulimia. Ugyanakkor sok szakember az úgynevezett egyéb meghatározott táplálkozási vagy evészavarok (OSFED)kategóriájába sorolja.
Receptajánló:
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha az étkezés körüli szabályok egyre szigorúbbá válnak, és az élet más területeit is befolyásolják, érdemes szakemberhez fordulni. Első lépésként a háziorvos, dietetikus vagy pszichológus segíthet a helyzet felmérésében.
A kezelés általában több területet érinthet, például:
- táplálkozási tanácsadás,
- egyéni vagy csoportos terápia,
- az egészséges, rugalmas étkezési szokások visszaállítása.
A szakemberek célja az, hogy segítsenek újra kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani az étellel, és megszüntetni azt a gondolkodásmódot, amely az ételeket „jó” vagy „rossz” kategóriákba sorolja. Az egészséges étrend ugyanis változatos és minden élelmiszercsoportnak megvan benne a maga helye.
