Kedves Nosalty-olvasók!
Néhány napja olvashattátok az oldalon a velem készült interjút, amelyben betegségemről, az anorexia nervosáról vallok. Mostantól blogbejegyzéseket olvashattok tőlem az életmódváltásom folyamatáról, nehézségeiről. Szeretném történetemet megosztani mindazokkal, akik ebben a betegségben szenvednek, ezzel segítve őket is a gyógyulásban.
Sokan - sajnos tévesen - egyszerűen “kóros soványságként” definiálják a betegségemet, de nemcsak erről van szó, és szeretném, ha ezt mindenki tudná!
A magazinokban, közösségi médiában nagyrészt csak a “hogyan-fogyjunk-le” témában lehet cikkeket olvasni, pedig szerintem az anorexia nervosa is legalább olyan nagy probléma, mint a túlsúlyosság! De nem szeretném tovább szaporítani a szót, belekezdek az én történetembe.
Az egész életmódváltásnak nagy félelmekkel vágtam neki, az elhatározáshoz nagy akaraterő kellett és természetesen az is, hogy most már tényleg eljussak abba a fizikai/lelki állapotba, ahol már én is érzem, hogynem sokáig leszek életben, ha nem változtatok.
Remélem, hogy az elhatározásommal és természetesen orvosi segítséggel menni fog.MOST VÉGÉRVÉNYESEN MEGSZABADULOK ETTŐL AZ ÁTOK BETEGSÉGTŐL! Nehéz út lesz és rögös, de menni fog.
Hogy kezdjek hozzá?
Jó kérdés! Igazából már hozzákezdtem, de mivel már korábban is többször elhatároztam, hogy meggyógyulok, most teljesen másként állok hozzá. Borzasztóan félek, kimondhatatlanul, főleg, hogy a nyilvánosság elé kerül az életem, de ez ad egyfajta motivációt is.
Tudj meg többet a betegségről!
Árulkodó jelek. Mit tegyünk, ha gyanút fogtunk?
Bodon Judit dietetikussal már megkezdtük a közös munkát. Áttekintettük az étrendemet, és tanácsokat adott, hogy miként próbáljak meg apró lépésekben változtatni, mert egyelőre másképp nem megy. A múlt heti konzultációnk és több levélváltásunk után próbálom a tanácsait a mindennapi étkezéseimbe beépíteni, eddig kisebb-nagyobb sikerekkel. De érzem, hogy jó úton haladok. Elsődleges célunk: a fehérjebevitelem növelése.
Az új étrendem kialakításában a legfőbb akadály a munkám és az ezzel járó stresszes-hajtós életmód. Rengeteg feladatom van, ezért állandóan kell túlóráznom, átlagosan napi 11-12 órát dolgozom a varrodában, ahol jönnek-mennek a vendégek, ezért sokszor nem tudok időben étkezni.
Ennek ellenérerendszeresen, napi5-6 alkalommal eszem. Az étkezéseket nem szokásom kihagyni még a legnagyobb hajtásban sem, mivel ennyi munka mellett, ha nem ennék, már nem állnék a lábamon. Emellett még besegítek édesapámmal közösen vezetett kis családi borozónkba is, és szeptember végétől szombatonként iskolába is fogok járni. Tulajdonképpen a munkahelyemen töltöm az életem szinte minden percét, nagyon hajtom magam, bár én alapvetően ilyen típus vagyok. Imádok dolgozni, imádom a szakmám és amit csinálok.
Ételek, amiket szeretek készíteni:
Emellett rendszeresen vásárolok, imádok piacozni, mindennap főzök, akár kétszer is van meleg étel (ebédre és vacsira). A főzés a hobbim, ami kikapcsol. Furcsa lehet ezt olvasni egy olyan embertől, aki anorexiás. Pedig ez így van!
Imádok enni, ami egy anorexiásnak valamilyen szinten büntetés, imádok főzni és mindent, ami a gasztronómiával kapcsolatos. Csak megvannak a magam “szabályai” az étkezéshez. Az évek folyamán ezeket a szabályokat folyamatosan szigorítottam, valószínűleg ezért alakult ki nálam a betegség.
De elhatároztam: mostantól engedni fogok ezeken a szabályokon.
A következő blogbejegyzéseimben a gyógyulásom folyamatát kísérhetitek végig. Igyekszem majd lényegretörő lenni, de néha lehet, hogy hosszúra nyúlik majd a beszámolóm, hiszen nagyon sok mindent szeretnék elmondani nektek, hogy jobban megértsétek a betegségemet.
Remélem figyelemmel kíséritek majd a gyógyulás hosszú és rögös útját!
Ezeket olvastad már?
„Ez egy komoly lelki betegség, minden étkezésnél bűntudatod van” -...
Új cikksorozattal jelentkezünk a Nosaltyn, amelyben az anorexiáról tudhattok meg többet, és megismerkedhettek Szandrával, aki ebben a betegségben szenved.
Fenes Gábriel
Élet anorexiával - árulkodó jelek. Mit tegyünk, ha gyanút fogtunk?
Az anorexia nervosa egy lassan kialakuló betegség - ezekre tünetekre a kellene odafigyelnie a beteg környezetében élőknek, hogy még időben felismerésre kerüljön.
Peer Krisztina pszichológus
Anorexia nervosa - mit kell tudni erről a speciális betegségről?
Az őszi hónapokban egy cikksorozat segítségével ismerkedhettek meg itt a Nosaltyn egy anorexiás hölgy életével. Első cikkünkben bemutatjuk a betegséget, a tüneteket.
Bodon Judit dietetikus
Az örök kérdés: hány kalóriára van szükségem?
A sikeres testsúlycsökkentésnek szükséges (bár nem elégséges) feltétele a kalóriák számolása. Nézzük át az alapszámításokat, és hogy mire kell ezekkel kapcsolatban figyelni!
Bodon Judit dietetikus
