Becslések szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabb lehetne, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet, de ahogy márciusban az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet miatta – írja az MTI.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat kiterjedése között. Az 1300 európai városi és város környéki mintaterületet magába foglaló vizsgálat eredményei szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont épp ellentétes hatást fejtenek ki, egész évben képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.
Egyes területtípusok csak egy bizonyos időszakban fejtik ki a portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint például a parkok, erdők lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képesek jó porfogóként megkötni a szálló por egy részét.
Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése is. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül.
A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták. A fűtési szezonban kimutathatóan alacsonyabb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma, ám a járművek mozgása miatt kialakuló szél kitakarítja az útmenti területek levegőjét. Ezzel szemben nyáron már a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését.
A kutatásban megjegyezték, hogy kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől kora tavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére.
MTI
Még több friss hír:
