Ki lesz a sütikirály?

„Vízkereszt, vagy amit akartok.” Nem, nem irodalomórát fogunk tartani, csak bekukkantunk néhány konyhába, és meglessük, ki mivel készül január 6-ára.

Régen ilyenkor tartották a házszentelőket, ilyenkor szentelték meg a vizet, amivel később embert, állatot, csecsemőt, öreget locsolgattak szükség esetén. Mivel az év legvidámabb szakasza, a farsang is ilyenkor kezdődött, vízkeresztkor indult be a társadalmi élet is – kicsik és nagyok együtt járták a falut, és adták át jókívánságaikat az ismerőseiknek. Sajnos ez a szokás nálunk mára teljesen eltűnt – más országokban azonban ma is megvan a vízkereszt társas-ajándékozó jellege.

Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Mexikóban, Görögországban és Bulgáriában ilyenkor speciális süteményt készítenek. Ez lehet egy kuglófforma süti (főleg az angoloknál), aminek közepét megpakolják cukorkával, házi készítésű bonbonokkal, jelképezve az ajándékokat, amelyeket a kis Jézus kapott. Még gyakoribb azonban a király tortája vagy babsüti. A süteménybe, készítés közben, babszemet vagy kis ajándékot tesznek, majd fogyasztáskor annyifelé vágják, ahányan az asztal körül ülnek. Akié a meglepetés, annak privilégiumai lesznek – ő lesz a király, vagy az új év legszerencsésebbje.

Mára ez a hagyomány is egyszerűsödött – van, ahol csak szerencsekártyákat tartalmazó sütiket készítenek. Sajnos nincs hiteles adatunk a jóslás pontosságáról – de ha idén kipróbáljátok, szeretettel várjuk a tapasztalatokat!

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

„Anélkül, hogy kritizálnám a szakmát, kijelenthetem, hogy a magyar cukrászatban...

Azt tartja, mindegy, hogy otthon sütünk-főzünk, vagy elmegyünk valahová, a lényeg a minőség, abból nem szabad engedni, már csak azért sem, mert a vendég észreveszi, ha becsapják, és akkor nem jön többet, szkeptikussá válik. Még mindig Párizst tartja a gasztronómia központjának, a díjakról pedig azt tartja: jó, ha vannak, de az ő életük a hétköznapokról és a nap mint nap betérő vendégekről szól, ezek alapozzák meg az ünnepi pillanatokat. Mihályi László cukrászmesterrel beszélgettünk.

KormosLili

További cikkek