Fárasztó feladat eligazodni a diéták folyton változó szabályai között: ne egyél cukrot, ne vacsorázz este hat után, állj át a ketogénre, számold a kalóriákat, sportolj minden nap, legyél vékony vagy épp izmos. Evelyn Tribole és Elyse Resch dietetikusoknak elege lett a diétakultúrából, és kidolgozták az intuitív étkezés szemléletét. Ők is tudják, hogy a fogyókúra- és szépségipar átszövi a mindennapjainkat, de azt remélik, hogy az intuitív étkezés segítségével végleg búcsút inthetünk a fogyókúráknak.
A diéták bűvkörében
A hosszú éveken át tartó diétázás, az étkezési trendek követése, a tökéletes test üldözése nem csupán a testképünkre van hatással, de az étellel való viszonyunkat is teljesen átírhatja. Míg ideális esetben az étkezés a testi szükségleteink kielégítését és az örömszerzést szolgálja, a különböző fogyókúrák plusz jelentéssel ruházzák fel az ételeket.
Lesznek jó és rossz tápanyagforrások, sőt, tiltólistán lévő „bűnös” ételek, amiknek az elfogyasztása bűntudattal és önhibáztatással jár.
Diétázás közben nem a testünk szükségleteire reagálunk, valamilyen szabályrendszer alapján próbáljuk kontroll alatt tartani a táplálkozást. Nem ritka, hogy aki diétázik, folyamatosan az ételre gondol, reggeli után már rögtön azon agyal, hogy mit fog enni ebédre, és hogy az miként fog beleférni a napi kalória- vagy szénhidrátkeretébe.
Az intuitív étkezés kidolgozói szerint, hogyha azt eszed és akkor, amire a testednek szüksége van, rendeződni fog az étellel való viszonyod, és a tested is beáll majd a számodra ideális testsúlyra. Az intuitív étkezésben nincsenek szabályok, korlátok, jó vagy rossz ételek. Kukába dob mindent, amit korábban a diétákról hallottunk, legfontosabb alapelveként azt hirdeti: tanuljunk meg bízni a testünkben, mert a testünk tudja, hogy mire van szüksége.
Akkor mindent lehet?
Ha először találkozunk az intuitív étkezéssel, jogosan merül fel bennünk a kérdés: akkor mostantól bármit és bármennyit ehetek? Aki fogyókúrázott már életében, jól tudja, hogy az önmegtartóztatás gyakran ahhoz vezet, hogy a kijelölt „csalónapokon” túlesszük magunkat, és olyan minőségű és mennyiségű ételt viszünk be a szervezetünkbe, amelyekre valójában egyáltalán nincs szükségünk.
Teljesen természetes az is, hogy amikor hosszú diétázás után kipróbáljuk az ösztönös táplálkozást, azokat az ételeket fogjuk megkívánni, amiket olyan sokáig megvontunk magunktól. Fontos, hogy ilyenkor engedjünk ezeknek a sóvárgásoknak, és ne próbáljuk kordában tartani azokat, még akkor sem, ha az esetleg pár kiló felszedéséhez vezethet. A szemlélet megalkotói szerint azonban ez a sóvárgás enyhülni fog, és egy idő után eltűnik, amikor valóban elfogadjuk, hogy nem kell többé diétáznunk, és a korábban tiltólistás ételek is részei lehetnek az étrendünknek.
Nagyon fontos azonban azt is szem előtt tartanunk, hogy az intuitív étkezésre nem lehet egyik napról a másikra átállni.
Az ösztönös táplálkozás kialakítása egy hosszútávú folyamat, ami során meg kell tanulnunk újra bízni a testünkben, figyelnünk kell a jelzéseit, és azokra reagálnunk kell. A rossz berögződések, az ételek felcímkézése vagy épp a cukorfüggőség megnehezítik a folyamatot. Az intuitív étkezésre való átálláskor épp ezért nagyon fontos a tudatosság, az, hogy felismerjük a rossz szokásainkat, és megpróbáljunk felülkerekedni azokon. Ez a folyamat hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, de ha sikerül újra az ösztöneinkre hagyatkozni az étkezésben, mentálisan és fizikailag is jobban fogjuk érezni magunkat, mint valaha.
Szerző: Kremmer Magdi
Ezek a diétás-étrendes cikkek is érdekelhetnek:
