Minden, amit tudni akartál a hisztaminintoleranciáról

Egyre többet hallhatunk a hisztaminérzékenységről. Nézzük, mit érdemes tudni erről a betegségről, és mire kell figyelni az étrendünkben!

Az utóbbi években egyre többet hallhatunk az ún. hisztaminintoleranciáról (hisztaminózisról). Hisztaminintolerancia esetén a magas hisztamintartalmú élelmiszerek fogyasztását követően szerteágazó tünetek jelenhetnek meg.

Ilyen tünetek lehetnek például:

  • migrénszerű fejfájás, szédülés,
  • bőrtünetek között kipirosodott bőr, csalánkiütés, viszketés, ekcéma,
  • légúti tünetek közül az orrfolyás, -dugulás, nehézlégzés, asztmás roham,
  • emésztőrendszeri tünetek közül: torokfájás, -viszketés, puffadás, hasfájás, hasi diszkomfort-érzet, görcsök, hasmenés, hányinger, hányás.

Az érzékenység mögött álló ok, hogy a hisztamint lebontó DAO-enzim csökkent mértékben van jelen, ezért a szervezetünkben a hisztamin felszaporodik.

Ezt az anyagot egyébként a szervezetünk is termeli, szükségünk is van rá, hiszen a hisztamin az egyik legfontosabb közvetítő anyag az allergiás reakciók esetén. Ugyanakkor ezt ne értsük félre, bár a tünetek hasonlóak lehetnek, a hisztaminintolerancia nem allergia, mert nem jár immunreakcióval.

Nehéz megállapítani

A tünetek a magas hisztamintartalmú élelmiszer, étel fogyasztása után pár órán belül megjelenhetnek, de van, hogy csak pár nappal később. Ezért is lehet néha nehéz pontosan meghatározni a kiváltó alapanyagot, ételt. Mindenesetre, ha hasonló tüneteket tapasztalunk, akkor érdemes ún. tüneti (és étrendi) naplót vezetni, amiből lenyomozható, hogy mi állhat a panaszok mögött, milyen gyakran jelentkeznek, milyen hosszan tartanak.

Nagyon fontos, hogy a hisztaminintolerancia diagnózisát ne mi magunk állítsuk fel.

A fenti tünetekből látható, hogy azok nem specifikusak, azaz sokféle betegség, életkörülmény állhat akár a fejfájás, akár a bőr-, akár az emésztőrendszeri tünetek mögött.

Ha elkövetjük azt a hibát, hogy magunk "diagnosztizáljuk" magunkat, akkor egyrészt nagy valószínűséggel túl korlátozó lesz az étrendünk, ami egy idő után jelentősen megnehezíti az életünket, másrészt pedig könnyen előfordulhat, hogy ily módon nem derül fény esetleg más háttérben meghúzódó betegségekre.

DAO-enzim

A hisztamin-intoleranciát a DAO-enzim vizsgálatával lehet diagnosztizálni. Ehhez egy vérvételt kell elvégezni, és így az enzim mennyiségét, aktivitását megnézni. Ez ügyben forduljunk allergológushoz, gasztroenterológushoz, akiknek a vizsgálata esetleg a fennálló tünetek fényében más betegségek feltérképezésére is kiterjed.

Mire kell figyelni az étrendben?

A hisztaminintolerancia étrendi kezelése az alacsony hisztamintartalmú étrend. Fontos azonban tudni, hogy - a laktózintoleranciához hasonlóan - erre az érzékenységre is jellemző az egyéni tolerancia. Tehát nem kell automatikusan minden releváns hisztamintartalmú alapanyagot örökre kizárni az életünkből. Az akut tünetek, a diagnózis után érdemes 2-3 hónapos szigorúbb étrendet tartani, majd fokozatosan, a tüneteket figyelve, kis mennyiségekben visszavezetni a provokáló élelmiszereket, és kitapasztalni a saját, egyéni tűréshatárunkat.

  • Elsődleges szabály, hogy fogyasszunk lehetőleg friss élelmiszereket, mivel minél frissebb az élelmiszer, annál alacsonyabb a hisztamintartalma. Ez egy kicsit megnehezíti a bevásárlási logisztikát, mivel érdemes aznap/másnap elfogyasztani az élelmiszereket, és addig is hűtőben tárolni. (A hisztamin ugyanis egy ún. biogén amin, amely a mikrobiológiai erjedés vagy romlás következtében keletkezik az élelmiszerekben.)
  • Mindig ép, sérülés nélküli gyümölcsöt, zöldséget vásároljunk.
  • Ne vásároljunk a közeljövőben lejáró élelmiszert!

Milyen élelmiszerekre figyeljünk?

Diagnosztizált hisztaminintolerancia esetén az egyéni tolerancia függvényében (!) alábbi élelmiszereket lehet szükséges kerülni, korlátozni:

  • fermentált ételek, készítmények (pl. savanyú káposzta, kovászos uborka, kimchi, joghurt, kefir)
  • savanyúságok,
  • hosszan érlelt élelmiszerek - sajtok, sonkák, egyéb hús-, halkészítmények
  • pácolt, füstölt, szárított élelmiszerek (pl. sajtok, sonkák, kolbász-, szalámifélék, májasok, szalonnafélék, halkészítmények stb.)
  • ultra-feldolgozott élelmiszerek - pl. levesporok, -kockák, kész mártások, sűrítmények, sós-, édes rágcsálnivalók,
  • hal-, osztriga-, szójaszósz, ecetek,
  • hisztaminfelszabadító hatásuk miatt kerülendőek az alkoholos italok is, tipikus tünetkiváltó a pezsgő, a vörös- és fehérbor, a sör,
  • zöldségek és gyümölcsök közül közül a padlizsán, a spenót, a citrus- és a diófélék fogyasztása érdemelhet figyelmet,
  • kakaópor, csokoládé,
  • kovászos kenyér.

A fenti felsorolás nem jelenti azt, hogy ezeket az élelmiszereket mindenkinek örökre el kell hagyni az étrendjéből. Érdemes kikísérletezni, hogy, ha érintettek vagyunk, akkor a mi esetünkben melyek, milyen mennyiségben, milyen gyakoriságban fogyasztva okoznak tüneteket.

Milyen kiegészítő terápiára lehet szükség?

Előfordulhat, hogy az étrend önmagában nem vezet a tünetek megszűnéséhez. Ilyenkor - szakorvosi javaslatra - szükség lehet antihisztamin kiegészítő szedésére, ill. a DAO-enzim pótlására.


Még több étrend és diéta itt:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Kovászos uborka hagyományosan

A kovászos uborka az a savanyúság, amelyet nyáron majdnem minden magyar család hűtőjében megtalálunk, méghozzá egy jó nagy befőttes üveggel. Jól behűtve akár magában is frissítő ...

Citromfagyi

Mindösszesen 5 alapanyag és pár óra pihentetés szükséges hozzá, hogy elkészítsétek a szezon legfinomabb citromfagylaltját. Nem kell se fagylaltgép, se extra alapanyagok: dobjuk össze 10 ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Kovászos uborka egyszerűen

Túlmisztifikált receptek helyett a 96 éves Dédimama receptje. Tanyán született, ott nőtt föl, sok hasznos  praktikát hozott magával. Sokszor készítettük már, de legfinomabb akkor ...

Klasszik lángos

A lángos egy hamisítatlan magyar találmány, amit elsősorban a nyári időszakhoz kötünk, azonban az év bármely időszakában elkészíthetjük. Ropogós szélek, puha belső és légies ...