Többféle módon is gondoskodhatsz az emésztőrendszered, ezen belül is a beleid egészségéről, például növelheted a rostbevitelt, és beiktathatod a táplálkozásodba a fermentált ételeket is. Ha nagyon profi vagy, még olyan fermentált italokkal - nemrég a ZUZMO üdítőmárka alapítóival beszélgettünk, akik épp ilyen italokat készítenek - is kísérletezhetsz. Mutatunk három italt, ami jót tesz a beleidnek, és azt is eláruljuk, mire figyelj a vásárlásuknál!
Az elmúlt évek egyik legnagyobb gasztrotrendje az évtizedekkel ezelőtt teljesen mezei tartósítási eljárásnak számító fermentálás. Azonban nemcsak ételeket lehet fermentálni, hanem italokat is! Az egyik legismertebb ezek közül a kombucha, ami lényegében egy fermentált tea.
Egészen pontosan tea (zöld vagy fekete is lehet) és cukor baktériumokból és élesztőgombákból álló kultúrával történő fermentálása révén jön létre.
A fermentációs folyamat melléktermékeként olyan italt kapunk, amely antioxidánsokat, bioaktív vegyületeket és probiotikumokat tartalmaz.
Ugyan a tudományos álláspont még nem egységes a kombucha jótékony hatásait tekintve, a pre- és probiotikumok jelentőségét a mikrobiomra gyakorolt pozitív hatásuk miatt nem lehet kétségbe vonni. Azonban a szakértők hangsúlyozzák, hogy még emberek bevonásával történt vizsgálatokra van szükség a kombuchának tulajdonított pozitív hatások alátámasztásához.
Ezenfelül a kereskedelmi forgalomban kapható, tehát nem otthon vagy kisüzemben előállított kombuchákat többféle módszerrel állítják elő, amelyek különböző mennyiségű baktériumtörzset eredményeznek. Van olyan is, hogy a gyártók szénsavat adnak az italhoz, ami csökkenti a probiotikum-tartalmat, ahelyett, hogy hagynák, hogy a fermentáció előidézze a savasságot. Érdemes vásárlásnál a probiotikum feliratot keresni a címkén, és utánanézni, hogy az adott márka terméke tartalmaz-e probiotikumtörzseket.
Aztán ott van a hozzáadott cukor – ami épp a mikrobiom ellen dolgozik. A kombucha egyik összetevője a cukor, de a fermentáció során ez majdnem teljesen eltűnik. Ennek ellenére érdemes a címkén a cukortartalmat is ellenőrizni.
Vízi kefir
A kefirt mindenki ismerni, na de mit tud a vízi kefir? Eláruljuk, semmi köze a tejhez (és a tejsavbaktériumoknak sincs). A vízi kefir szacharóz erjesztésével készül vízkefirszemekkel, amik lényegében baktérium- és élesztőkultúrák, és magukba foglalják a tejsavbaktériumokat és ecetsavbaktériumokat. Az eredmény? Egy probiotikumokban gazdag szénsavas ital. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy ezekben a kefirszemekben több mint 50 törzs található meg hasznos baktériumokból és élesztőgombákból.
A vízkefir jó választás lehet azok számára, akik nem szeretik a kombuchát és/vagy szeretnének többféle probiotikummal kísérletezni, ráadásul teljesen vegán, így azok is fogyaszthatják, akiknek a hagyományos tej alapú kefir nem opció.
„Az ecet ecetsav és víz kombinációja, amelyet kétlépcsős fermentációs eljárással állítanak elő” – magyarázza a szakértő a Well & Good cikkében.
Először is, az élesztő az olyan, szénhidrátokból származó cukorral és keményítővel táplálkozik, mint a gyümölcsök, rizs vagy burgonya, és alkoholt termel. Másodszor, amikor az alkoholt oxigénnek és ecetsavbaktériumoknak teszik ki, a folyadék tovább erjed, ecetet hozva létre.
Bizonyos ecetfajták pozitív hatásaikról ismertek, ilyen például az almaecet, amit többféle egészségügyi problémára is ajánlanak, de ezeket még nem igazolták a kutatások. Azt is tudni kell, hogy az ecet nem probiotikum.
Azonban mégsem kell teljesen félredobni az eceteket
Néhány ecetfajta prebiotikumként működhet, ilyen például az almaecetben lévő pektin is. A prebiotikumok a jó bélbacikat táplálják, ezért az ecetek fogyasztása jótékony hatással lehet a bélrendszerre. Plusz, az ecet képes lebontani a fehérje kémiai szerkezetét, ami javíthatja az emésztést.
Még életmód:
