Érdekes étkezési szokások a világból – van, ahol tiszteletlenség, ha nem hagysz maradékot

Jobb vagy bal kézzel, késsel, villával, kézzel, pálcikával, maradékot hagyva vagy nem hagyva, böfögve vagy csöndben. Vajon mely nemzetek hogyan esznek szerte a világban, ha udvariasak akarnak lenni?

Ahány ház, annyiféle szokás – ez az evésre is igaz, hiszen ahány kultúra, annyiféle étkezési szokás létezik. Ami nálunk illetlenség, az máshol a tisztelet jele, és igaz ez fordítva is.

Van olyan hely a világban, ahol a böfögés szinte elvárt egy kiadós vacsora után, máshol pedig kézzel esznek, közös tányérból. Míg mi kést, villát és kanalat használunk, addig van olyan szeglete a világnak, ahol még a levest is pálcikával fogyasztják.

Étkezési szokások a nagyvilágból:

Kínában imádják a rendetlenséget az asztalon

Kínában a vendéglátók jó néven veszik, ha egy kisebb felfordulás van az étkezőasztalon, mert ezzel azt üzenjük, hogy élveztük a finom falatokat.

Ha pedig a vendégek jó nagyokat böfögnek is mellé, akkor a házigazda biztos lehet benne, hogy meghívottjai rendkívül elégedettek az étellel.

A pálcikákat viszont nem mindegy, hogyan helyezzük a tálba: függőlegesen tilos, ugyanis ez a halottak tiszteletére gyújtott füstölők használatára emlékeztet.

A maradék kérdése

Indiában és Japánban az utolsó falatokat is el kell tüntetni a tányérról, hogy a házigazdánkat biztosíthassuk arról, jó vendéglátó volt. Kínában ezt illetlenségnek tartják, hiszen, ha a vendégek nem hagynak ott egy kis maradékot, azzal azt üzenik, hogy nem ettek eleget. Ez alól csak a rizs kivétel, amiből egy szem sem maradhat a tányéron.

Mindent a kéznek

Néhány kultúrában, például Indiában, Pakisztánban, Afrikában és az arab világban jobb kézzel esznek, mert az lehetővé teszi mind az öt érzék kihasználását – a bal kézzel való étkezés azonban tiszteletlenség, és nem is tartják higiénikusnak. Indiában az étel nem érhet a tenyérhez, és az ujjakat sem szabad bekapni – az egész kéz helyett a hüvelykujjukkal nyomkodják be az ételt a szájukba. Ha olyan helyen vagyunk, ahol az emberek többsége kézzel eszik, akkor nekünk sem szabad evőeszközt kérnünk. Etiópiában egyenesen pazarlásnak tekintik, ha mindenki a saját tányérjából eszik, ezért egy közös tálat használnak, evőeszközök nélkül.

Ezen kívül Etiópiában soha nem szabad megenni az utolsó falatot, hiszen az azt jelenti, hogy nem figyelünk eléggé oda másokra.

Kína: halszem kitépése

A kínaiak sokszor az üzleti tevékenységeiket is étkezés közben végzik, és régi hagyományok határozzák meg, hogy mit illik az asztal mellett csinálni. Ilyen fontos alkalmakon a főfogás gyakran párolt hal mártással, amelyet az asztal közepére helyeznek egy nagy tálon.

Megtisztelő gesztusnak tartják, ha valaki ilyenkor kitépi a hal szemét, és odaadja azt a másiknak, hogy megegye. A halat megfordítani sem szabad, ha nem szeretnénk balszerencsét.

Japán: szürcsölés

Japánban a tészta- vagy levesfogyasztás közbeni szürcsölés a szakács iránti tisztelet jele – minél hangosabb, annál nagyobb hálát fejez ki. A szigetország lakói gyakran isszák a levest közvetlenül a tálból is, hiszen a kanál ritka, általában pálcikával esznek.

Thaiföldi módi

Thaiföldön a villát elsősorban arra használják, hogy az ételt a kanálba segítsék. Csak olyan ételt tesznek vele a szájukba, ami nem rizs alapú, kést pedig egyáltalán nem használnak.

Forrás: via via és via


Még több érdekesség a nagyvilágból:

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

#HÁZICSEMEGE: Városiak, fiatalok, mégis egy tanyán váltják valóra álmaikat –...

Miért dönt úgy egy informatikus és egy divattervező, hogy a nagyvárosi életet és karriert hátra hagyva egy óriási tanyán kezdenek újra mindent, életüket pedig a fenntartható gazdálkodásnak szentelik? A Nosalty és a Suzuki #HÁZICSEMEGE című sorozatának legújabb részében Juhász Anna és Goldmann Dávid a bekölcei Remény Farmon mutatták meg, hogy a csirketenyésztés is lehet emberséges, hovatovább környezetkímélő is. (x)

Szponzorált tartalom

További cikkek