Mindennap csináljuk, pedig károsabb, mint egy egészségtelen diéta

Hiába követünk egészséges étrendet, ha közben mindennap autóba ülünk, majd a dugóban várakozunk? Egy új kutatás érdekes összefüggésekre mutatott rá.

Egy új amerikai kutatás szerint a számtalan ingázó, aki nap mint nap nagy forgalmú utakon, csúcsidőben közlekedik, veszélybe sodorhatja szív- és érrendszeri egészségét.

Mindennap csináljuk, pedig károsabb, mint egy egészségtelen diéta

A Washingtoni Egyetem tudósai arról számoltak be, hogy a szennyezett levegő jelentősen megnövelte az utasok vérnyomását – a helyszínen az autóban, sőt: a hatás akár 24 órával később is kitartott! Az elmúlt években egyre több tanulmány jelent meg, ami a közlekedésből származó légszennyezést olyan egészségügyi problémákkal hozta összefüggésbe, mint a szívbetegségek, a tüdőrák, az asztma és a halálozás magasabb aránya. Ez a legújabb projekt pedig azt jelzi, hogy a hasonló egészségügyi kockázatok gyakoriak azok körében, akik ezeken a forgalmas utakon rendszeresen közlekednek.

A szervezetnek egy komplex rendszerkészlete van, ami igyekszik állandóan azonos szinten tartani az agy vérnyomását. Ez egy nagyon összetett, szigorúan szabályozott rendszer, és úgy tűnik, hogy valahol, az egyik ilyen mechanizmuson belül a közlekedéssel összefüggő légszennyezés befolyásolja a vérnyomást

– magyarázza az összefüggést Joel Kaufman, az UW orvosa, környezet- és foglalkozás-egészségügyi professzor. Kaufman laboratóriumában már korábban végeztek egy kísérletet, ami megállapította, hogy a dízel kipufogógázoknak való kitettség növelheti a vérnyomást – ellenrőzött környezetben. Ugyanakkor ez az új tanulmány valós környezetben teszteli a hipotézist.

Hogyan készült a kutatás?

A tanulmány szerzői egészséges résztvevők egy csoportját – 22-45 évesek – engedék be a Seattle-i csúcsforgalomba, miközben ellenőrizték vérnyomásukat. Az első két út során szűretlen közúti levegő kerülhetett az autóba. A harmadik út során az autót kiváló minőségű HEPA-szűrőkkel szerelték fel, amelyek a részecskeszennyezés 86 százalékát blokkolták. A résztvevők nem tudták, hogy tiszta levegőt vagy közúti levegőt szívnak-e.

A felmérés során azt találták, hogy a szűretlen levegő belélegzése 4,50 Hgmm (higanymilliméter) feletti nettó vérnyomás-emelkedést eredményezett a kontrollcsoportban – azaz az HEPA-szűrős csoportban – vizsgáltakhoz képest. Ez a növekedés általában gyors ütemben következett be, körülbelül akkor tetőzött, amikor a tesztalanyok már egy órája vezettek, és ezt követően legalább a következő 24 órában fenn is maradt. A tanulmány szerzői a 24 óra után már nem végeztek teszteket.

Hogy jön ehhez az étrend?

Hihetetlen módon az eredmények azt mutatják, hogy a megfigyelt növekedés mértéke összemérhető a magas nátriumtartalmú étrend kedvezőtlen hatásaival. Prof. Kaufman elmondta, hogy a vérnyomás ilyen szintű emelkedése már a szív- és érrendseri betegségek számottevő növekedésével jár.

Egyre jobban látjuk, hogy a levegőszennyezés hozzájárul a szívproblémákhoz. Az az elképzelés, hogy az utak viszonylag alacsony szintű légszennyezettsége is ennyire befolyásolhatja a vérnyomást, fontos darabja annak a rejtvénynek, amelyet megpróbálunk megoldani

– nyilatkozta.

Forrásunk volt.​


Még több egészségcikk:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.