Sokat hallhatunk arról, hogy mik a “jó” és mik a “rossz” zsírok, és bár ez a fajta szélsőséges kategorizálás ebben a formában nem állja meg a helyét, kétségtelen, hogy egyes zsiradékfajták kedvezőbb élettani hatásúak, mint mások.
Ahhoz, hogy egy zsiradékot élettani szerepe szempontjából megítélhessünk, elsősorban az ún. zsírsavösszetételét kell megvizsgálnunk. A különféle étkezésre alkalmas zsiradékok zsírsavtartalma alapvetően három nagy csoportba osztható: telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak.
Ha nagyon egyszerűen szeretnénk kategorizálni, akkor a telített zsírsavak kevésbé kedvező élettani hatásúak, mivel túlzott fogyasztásuk összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Telített zsírsavak általában az állati eredetű termékekben találhatóak: a natúr zsírokban, mint pl. sertés-, kacsazsír, illetve a húsokban, húskészítményekben, tejtermékekben. Érdekes kivételt képez a kókuszzsír, amely ugyan növényi eredetű, de mégis telített zsírsavakban gazdagabb, ezért ennek túlzott fogyasztása sem javasolt.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne fogyaszthatnánk ezeket a termékeket, de érdemes ezekben mértéket tartani, és zsírbevitelünkben inkább a növényi eredetű zsírokra helyezni a hangsúlyt. Ezek ugyanis azok a zsiradékfajták, amelyek az élettanilag kedvezőbb hatású telítetlen zsírsavakban gazdagok. Ezeknek a zsírsavaknak a kémiai szerkezetére jellemző, hogy kettős kötéseket tartalmaznak, ha csak egy kettős kötés van a zsírsavban, akkor egyszeresen, ha kettő vagy több, akkor többszörösen telítetlen zsírsavnak nevezzük őket. Legismertebb többszörösen telítetlen zsírsav talán az omega-3 zsírsav, de hallhattuk már az omega-6 nevét is. Egyszeresen telítetlen zsírsavak közül talán az omega-9, az olívaolajban domináló olajsav a legismertebb.
A telítetlen zsírsavak hatása
A telítetlen zsírsavak bizonyítottan szerepet játszanak:
- a szív- és érrendszerünk védelmében,
- a koleszterinszint csökkentésében,
- gyulladáscsökkentő folyamatokban.
Az omega-3 típusú zsírsavak családjába tartozó dokozahexaén-savnak (DHA) egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a várandósság alatt, mivel részt vesz a magzat agyának és a szem retinamembránjának fejlődésében.
Mit érdemes fogyasztanunk?
A megfelelő telítetlenzsírsav-bevitel érdekében fogyasszunk rendszeresen:
- Növényi olajakat – ételkészítéshez használhatunk napraforgó- vagy olívaolajat, salátáinkhoz - majonézes, tejfölös vagy tejszínes öntetek helyett - hidegen sajtolt olajakat. Nem kell leragadni egyféle olajnál, tartsunk otthon többféle növényi olajat és használjuk őket úgy, hogy kedvező élettani hatásuk minél inkább érvényesülhessen.
- Dióféléket, olajos magvakat – ezeket fogyaszthatjuk uzsonnára vagy dúsíthatjuk vele kásáinkat, salátáinkat. Egészségünk védelme érdekében ezekből az élelmiszerekből a natúr/pirított termékeket válasszuk, ne a sós, esetleg cukormázzal borított verziókat. Igazi ínyencséget jelenthetnek étrendünkben a magokból készült krémek: a mandulavajat, kesudiókrémet, natúr mogyorókrémet kenhetjük pirítósunkra, tehetjük turmixainkba, kásáinkba.
A fentiekből is látszik, hogy nem érdemes félni a zsíroktól, nem kell mindenáron zsírszegény étrendhez ragaszkodni. Ha többségében a megfelelő zsiradékfajtákból választunk, és ezekre helyezzük a hangsúlyt kiegyensúlyozott étrendünkben, akkor sokat teszünk egészségünk megőrzése érdekében.
Szerző: Bodon Judit dietetikus
