2020.11.30.

Egészséges vagy finom? Egy friss hazai kutatás szerint ma már mindkettő fontos számunkra

Nosalty

Átfogó kutatásban mérték fel a hazai étkezési és főzési szokásokat és a konyhai technológiákhoz kapcsolódó attitűdöket.

A GfK Hungária hazánkban egyedülálló, 1989 óta folytatott kutatása alapján összeállított legújabb tanulmányában - 1400 válaszadó online megkérdezése eredményeként- jól kirajzolódnak a magyarok étkezési szokásaira jellemző tendenciák. Az egészségtudatosság előtérbe kerülése, az információszerzés online csatornákra terelődése és az egyébként lassan változó étkezési és ételkészítési szokásokban a konyhatechnológiai innovációk megjelenése egyaránt tetten érhető a felmérés eredményei alapján.

A kutatás megállapításai:

A magyarok közel háromnegyede véli úgy, hogy rendszeresen étkezik, a legkevésbé a 30 év alattiak fordítanak figyelmet a rendszeres étkezésre, míg a leginkább kialakult rutinjuk – talán nem meglepő módon – a 60 év felettieknek van.
Hazánkban a legfontosabb étkezésnek a reggeli és az ebéd minősül. A magyarok közel háromnegyede nem hagyná ki a reggelit a napi rutinból, míg a magyarok 80 százaléka ebédel napi rendszerességgel. Az ebéd az az étkezés, ahol leginkább jellemző a meleg étel fogyasztása, rendszeresen hideg ebéd fogyasztása csak minden 15. magyarra jellemző.
A vacsorák esetében már fordul a preferenciasorrend, némileg többen vannak azok, akik a napi utolsó étkezésre inkább hideg ételt fogyasztanak, mint azok, akik meleget. Nem kis arányt képviselnek azonban utóbbiak sem, hiszen minden negyedik honfitársunk napi rendszerességgel fogyaszt meleg ételt vacsorára.

sárgarépa-saláta

A magyarok kétharmada három vagy négy alkalommal étkezik naponta. Minden 9. magyar viszont ennél ritkábban fogyaszt ételt. Vannak szép számmal ugyanakkor olyanok is, akik legalább 6 alkalommal étkeznek egy nap során, ők a vizsgált célcsoport 6 százalékát teszik ki.
Főzni meglehetősen sokan szoktak: a magyarok közel 70 százaléka hetente több alkalommal is főzőkanalat ragad. Rendszeresség terén a 60 év feletti hölgyek járnak az élen, akik közel fele napi szinten készít meleg étel, míg ugyanez az arány a középkorú (30-49 éves) férfiak körében a legalacsonyabb, kevesebb mint 10 százalék. A napi gyakorisággal főzők aránya Budapesten a legalacsonyabb, míg a vidéki városokban a legmagasabb. Érdekesség, hogy a gyakran főzők körében körülbelül ugyanannyian vannak, akik szeretik végezni ezt a tevékenységet, mint akik inkább nyűgnek és az idejük egy jelentős részét lefoglaló tevékenységnek élik meg.
Élelmiszervásárlás esetén a 4 legfontosabb szempontnak (sorrendben) az alábbiak bizonyultak: a termék legyen ízletes, egészséges, az összetevők legyenek pontosan feltüntetve és szeretik még a vásárlók a megszokott, bevált termékeket.
A változó szokásokra utal, hogy már többen keresnek recepteket az interneten, mint ahányan szakácskönyvekből inspirálódnak. Ugyanakkor minden harmadik válaszadó esetében a tévéműsorok is jelentős szerepet kapnak a tájékozódás során.
A jelenlegi kutatás újdonsága a konyhatechnológiákhoz kapcsolódó attitűdök vizsgálata, melynek eredményeként megállapítható, hogy egyre fontosabb tulajdonság a beépíthetőség, a több és hasznosabb innovatív funkciók és óriási kereslet mutatkozik a kisebb konyhai gépek iránt. Mára már az internet átvette az információszerzés vezető pozícióját, a válaszadók 76%-a nyilatkozott úgy, hogy konyhai gépek vásárlása esetén az interneten tájékozódik. A konyhai gépek vásárlásánál a fontossági sorrendet a ’gép elérhető funkciói és tudása’ vezeti, ami egyértelműen mutatja a tudatos vásárlási attitűdöt. Összességében a magyarok hatoda tekinthető nyitottnak a konyhatechnológiai újdonságok iránt.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: