A francia Alexandre Dubosc imád csokival bűvészkedni, mégsem cukrász. Filmesként évekig párizsi televíziós és animációs cégek munkatársaként dolgozott, majd elkezdett kísérletezni, hogyan tudná összeegyeztetni a mozgókép és az ételek iránti szenvedélyét. Végül elegánsan úgy oldotta meg a kérdést, hogy magukat az ételeket mozgatta meg. Különleges tortái ugyanis zoetrópok.
Ez az animációs eljárás már a 19. században is a vásárok nagy attrakciója, a gyerekek és a felnőttek kedvence volt. A zoetróp állóképeket mozgat meg úgy, hogy az egymást gyorsan követő ábrák filmszerű hatást keltenek. A hagyományos szerkezet egy apró bevágásokat tartalmazó hengerből és egy mozgás különböző fázisait ábrázoló állóképek sorából áll. Ha a hengert megforgatva átnézünk a rajta látható apró réseken, egyszer csak megmozdulnak a köpeny belső falán látható képek, és életre kel a filmünk. A kis résekre azért van szükség, hogy ne mosódjanak össze az ábrák.
Dubosc tortái igazi csokizoetrópok, de ezeken nincsen semmiféle henger. Miért látjuk mégis a mozgást? A trükk a felvételt készítő kamerában van, amely megfelelően beállítva képes imitálni a hagyományos zoetróp hengeres köpenyén található lyukak hatását.
Igaz, így ez a csokicsoda csak a felvételen mutatja meg magát.
Ezt olvastad már az ízHUSZÁR magazinon?
Kicsit sem bánjuk, hogy ez az építész lány szakmát váltott és újhullámos cukrász lett
