Az áfonya talán az egyik legfinomabb (és sajnos legdrágább) gyümölcs, amit manapság télen-nyáron megvehetünk. Többek között Észak-Amerikában őshonos növény, mintegy 200 faja ismert. Nálunk a magashegyi fenyőerdők őshonos aljnövénye a piros bogyót érlelő, örökzöld (Vaccinium vitis-idaea) és a fekete bogyójú, lombhullató (V. myrtillus) áfonya – írja Bálint Gazda oldala.
ÉLETTANI HATÁSAI:
- mindössze egyetlen adag áfonya annyi antioxidánst tartalmaz, mint amennyi5 adag sárgarépában, almában, brokkoliban vagy sütőtökben található
- az indiánok az áfonya pektinben gazdag rostjaita hasmenés és a székrekedésellen is használták
- a tanninok csökkentik az emésztőrendszer gyulladását
- az antioxidánsok vérben valófokozott jelenléte csökkentheti a mellrák kialakulásának kockázatát
- áfonya képes csökkenteni és megelőzni az öregkori betegségek (mint például az Alzheimer-kór és az elbutulás) jeleit
- a benne levő antociánok semlegesítik aszabad gyököket(ezek a pigmentek felelnek az áfonya intenzív kékeslila színéért: minél sötétebb a bogyó, annál magasabb az abban lévő antocián-tartalom)
Világszerte rohamosan terjed a magastörzsű áfonya (V. corymbosum) termesztése.
Lássuk a tudnivalókat!
- a cserje 80-100 cm magasra nő meg, fehér virágait tavasszal nyitja
- sötétkék bogyói júliustól szeptemberig, folyamatosan takaríthatók be
- csak a savanyú, 4,2 – 5,2 pH értékű talajokon terem
- szereti a sok napfényt, a hűvös, párás klímát és a tápdús, legalább 3% humuszt tartalmazó talajt, amiből nálunk igen kevés található
- további nehézség, hogy öntözni csak lágy vízzel szabad
Átlagos körülmények között kívánunk áfonyát termelni?
Töltsünk meg egy nagyobbfajta cserepet, vagy műanyag zsákot savanyú tőzeg, érett marhatrágya és akác-fenyőavar keverékével, ebbe ültessük a faiskolából beszerzett csemetét, és öntözzük rendszeresen lágy vagy lágyított vízzel. 2-3 évi gondozás után már szüretelhető az áfonya.
Még több nyárias tartalom erre:
