A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) sokak fejében egyet jelent a (tehén)tejfehérje-allergiával. Fontos azonban, hogy ezt a két betegséget elkülönítsük egymástól, míg a tejcukor-érzékenység egy enzimdefektus, addig a tejfehérje-allergia a szervezet a tej egyes fehérjéivel szembeni reakciója.
A laktózintolerancia lehet veleszületett betegség is (ún. primer ~ - ez a ritkább fajta), de gyakorlatilag bármikor kialakulhat az életünk során (ún. szekunder~). Lehet időleges is, azaz pl. egy emésztőrendszeri betegséget követően, amíg a bélflóránk egyensúlya helyreáll, de lehet krónikus is, pl. más betegségekhez kapcsolódóan (pl. cöliákia vagy Crohn-betegség), de kialakulhat felnőttkorunkban különösebb látható ok, behatás nélkül is. A betegség lényege, hogy szervezetünkben a tejben található laktózt bontó laktáz enzim szintje alacsony vagy már nincs ilyen enzimünk.
Sokan nem ismerik a hátterét és divathóbortnak tartják, pedig a laktózérzékenység Magyarországon 3 millió embert érint. A betegséggel nem szükséges tehát egyedül szembenézni, az orvosi tanácsok betartása mellett számos fórumon, egészségügyi portálon és közösségi médiafelületen is bukkanhatunk hatékony tippekre.
Hogyan ismerhetjük fel?
A laktózérzékenység tünetei lehetnek a huzamosabb ideig fennálló puffadás, alhasi fájdalom, rendszeres hasmenés, szélgörcsök, de akár hányinger, hányás is - jellemzően tejtartalmú étel fogyasztását követően - de akár e nélkül is.
Mivel ezek a tünetek számos betegségre jellemzőek, ha hosszabb ideig állnak fenn, mindenképpen konzultáljunk a háziorvossal, gasztroenterológussal, aki egy egyszerű, fájdalommentes kilégzéses teszttel fel tudja állítani a diagnózist. Fontos, hogy pontosan ismerjük a betegségünket, hiszen ha nincs tejcukor-érzékenységünk, akkor felesleges korlátoznunk egyes ételeket az étrendünkből, ugyanakkor a vizsgálatok során megállapításra kerülhet a tünetek mögött álló tényleges betegség.
A laktózintolerancia terápiája
Ha egy akut emésztőrendszeri betegség következtében alakul ki időlegesen az intoleranciánk, akkor a bélflóra helyreállása után várhatóan nem fog problémát okozni számunkra a laktóz emésztése. Ha azonban diagnosztizált, krónikusan fennálló laktózintoleranciánk van, akkor elsősorban a megfelelő étrend összeállítása segíthet abban, hogy a tünetek enyhüljenek vagy megszűnjenek.
A laktózintolerancia étrendi terápiája
A laktózérzékenyek étrendjéből általában kizárandóak a tejcukrot tartalmazó élelmiszerek. Ide tartoznak nyilvánvalóan a tej, a tejtermékek, -készítmények (bár a kemény sajtok az érlelés során gyakorlatilag elvesztik laktóztartalmukat, a savanyított tejtermékekben lévő mikroorganizmusok pedig szintén csökkentik a tejcukor mennyiségét).
Az egyértelműen laktóztartalmú élelmiszerek mellett azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy számtalan tej-alapú adalékanyagot használ az élelmiszeripar. Így a laktózérzékenyeknek nagyon kell figyelniük az élelmiszercímkén feltüntetett összetevők közül (a fentiek mellett) az alábbiakra is: tejpor, vajíró, savó, savópor, tejcukor/laktóz.
Nem biztos, hogy minden tilos
A tejcukorérzékenyekre jellemző egy bizonyos szintű egyéni tűrőképesség – azaz meghatározható az a napi laktózmennyiség, amit a betegek egy része panaszmentesen elfogyaszthat. Ennek megfelelően, egyes tejcukor-érzékenységben szenvedő betegek képesek megemészteni a savanyított termékeket, mint pl. a joghurtot vagy a kefirt, illetve a túrót. Ezt az egyéni tűrőképességet mindenkinek magának kell kiismernie.
Egyre több a laktózmentes termék
Az élelmiszeripar ma már - szerencsére - széles skálán állítja elő a laktózmentes termékeket, gyakorlatilag minden üzletben találunk pl. laktózmentes tejet, -joghurtot, -sajtot, túrót stb. Ezeket a tejcukorérzékeny betegek nagy része bátran fogyaszthatja.
Vidd magaddal a segítséget!
Nagy mértékben megkönnyíthetik a laktózérzékenyek mindennapjait a gyógyszertárakban vény nélkül kapható laktáztartalmú enzimpótló készítmények. Ha érintettek vagyunk, tartsunk magunknál ezekből, és sokkal bátrabban fogunk majd rendelni étteremben vagy ebédelni családi, baráti körünkben.
Erre viszont nagyon figyelj!
Mivel a tej, és tejtermékek fontos kalcium- és teljesértékű fehérjeforrások, fontos, hogy a betegek étrendjében ezek a termékek - legalább laktózmentes változatban - rendszeresen szerepeljenek. A laktózmentes termékek mellett a betegek fogyaszthatnak kalciummal dúsított növényi alapú italokat (pl. szója-, zab-, rizstej), annak ismeretében, hogy ezen italok tápanyagtartalma a tejtermékektől eltérő. A kalcium felszívódását, hasznosulását elősegíti a megfelelő D-vitamin-bevitel és a rendszeres fizikai aktivitás. A kalcium hasznosulását hátráltathatja a túlzott fehérje-, zsír- és foszforbevitel, a nem elegendő D-vitamin és a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás.
