Az aludttej, az aranysárga tyúkhúsleves, a darabos baracklekvár és a naptól meleg paradicsom ízét ma sem feledjük. Ha falun nőttél fel, biztos, hogy ezek az emlékek benned is élnek.
Kapirgáló tyúkok, harcias kakasok
A legtöbb falusi háznál tyúkok és kakasok is kapirgáltak, így ébresztőóra helyett legtöbbször kakasszóra ébredtél – akkor is, ha aznap nem kellett volna korán kelned. Gyorsan megtanultad, hogy a színpompás tollazatot viselő kakasokkal nem érdemes szórakozni, mert megkergetnek és beléd csípnek. Azt is tudtad, hogy a legfinomabb tojásokat nem a boltok polcain dobozokban, hanem a szalmából készült tyúkfészkekben leled.
Naptól meleg paradicsom, friss zöldségek
A konyhakert nemcsak a petrezselyemzöld felismerésére tanított meg, hanem arra is, hogy milyen az egészséges zöldségek, gyümölcsök íze, színe, formája. Ma is pontosan tudod, hogy a naptól még meleg paradicsom íze maga a mennyország és imádod az aprószemű, tőről épphogy lemetszett édes szőlőt. Hiába a boltok polcain sorakozó nagy, piros paradicsomhegyek, a nagy szemű, mutatós szőlőfürtök, te csak elfintorodsz, mert tudod, az ízük valahol a termőföldön maradt.
Aranysárga tyúkhúsleves
Nagyi húslevese nemcsak azért volt finom, mert a szívét is beletette, hanem mert akkoriban még nem vízzel és hormonokkal pumpálták tele a szárnyasokat, hanem kukoricadarát, búzát és friss füvet ettek. Ettől a húsuk is egészséges és finom volt, így a húslevesbe sem kellett vegeta, vagy húsleveskocka, hogy felturbózza. Elegendő volt egy kis só, bors, meg a zöldségek, és amire megfőtt, olyan íze volt a levesnek, amire visszagondolva még ma is homályos lesz a tekintetünk.
Húslevesreceptek:
Petrezselyemzöld vs. sárgarépa zöldje
Ha falun nőttél fel, biztos, hogy volt konyhakertetek is, ahol a zöldségeket már korán megtanultad felismerni. Amíg mások még felnőttkoruk küszöbét átlépve sem feltétlen tudták megkülönböztetni a petrezselyem és a sárgarépa zöldjét, addig te már gyerekként rutinosan nyúltál a jó illatú fűszerért.
Valódi tej
Ha a tyúkok kotkodálása mellett tehénbőgéstől is hangos volt a házatok környéke, akkor biztos, hogy felismered a valódi tej és az író ízét. Tudod, hogy a valódi tej szinte olyan sűrű, mint a tejszín, és eszed ágába nem jutott azon gondolkodni, vajon hány százalékos a zsírtartalma. Ami a városi gyereknek a joghurt, az volt neked az aludttej, amihez elég volt csak 1-2 napot szobahőmérsékleten állni hagyni a tejet, aztán kenyérrel jóízűen bekanalazni.
A munka értéke
Falusi gyerekként megtudtad, hogy a kapálás még a legkeményebb tornaórát is lepipálja. Korán megtanultad, hogy a munkának értéke van, aminek gyümölcsét minden tavasszal és nyáron szó szerint learathattad. Megtanultál felelősséget vállalni, mert a kertet és az állatokat akkor is gondozni kellett, ha nem volt hozzá kedved, de a zöldségekben gazdag kert, a gyümölcsöktől rogyadozó alma-, szilva - és körtefák, valamint a sonkától, kolbásztól illatozó kamra kárpótoltak mindenért. Mivel te is nevelted, etetted az állatokat, képes voltál tisztelni az ételt és a mai napig pontosan érted a „ki mint vet, úgy arat” mondás lényegét.
A legjobb játékok nem kerültek semmibe
Falusi gyerekként elképzelni sem tudtad, hogy az iskola után a négy fal között múlasd az idődet. Helyette az udvaron, az utcán bandáztatál a többiekkel, és nem érdekelt, ha poros lett a ruhád. A csúzli mellett rendszerint a labdázás, a fogócska és a felnőtt biciklik tekerése jelentette a legjobb mókát. A homokozóban még egy alumínium szita is tökéletes szórakozást ígért.
És persze, a macska dögönyözése sem maradhatott ki:
Csalamádé és darabos baracklekvár
Nagyi befőttjeit és lekvárjait semmi sem tudta lekörözni. A jó illatú kamrában, a stelázsin sorakozó befőttes üvegek szemet gyönyörködtető sorokban várták, hogy télen felbontsuk őket és megidézzük a nyarat. A kertben termett zöldségekből, gyümölcsökből készült csalamádénak, a meggybefőttnek, a mennyei darabos baracklekvárnak és az édes málnaszörpnek olyan íze volt, amit városba költözve azóta sem vagyunk képesek reprodukálni.
Csalamádéreceptek:
Házi kenyér
A házi kenyér nem 1-2 kilós volt, hanem jóval nagyobb. Amit ma parasztkenyérnek ismerünk, régen falun az jelentette a standard méretet, amit a háziasszonyok maguk dagasztottak, kelesztettek, majd sütöttek meg a kemencében. Ha házi kenyéren nevelkedtél, biztos, hogy felhúzott szemöldökkel fogadtad a boltok polcaira kerülő, beomló tetejű zsemléket, kifliket, és a kézzel is összenyomható kenyereket.
Ezeket olvastad már?
Ilyenek voltak a régi szüreti mulatságok, ahol férjre találtak a...
A szőlőhegyek nótaszótól, nevetéstől voltak hangosak, és még a szolgálatot teljesítő katonákat is hazaengedték szüretre. Így mulattak felmenőink a szüret idején.
Petrás Gabriella
Apácafingocska avagy selyemsutty, a bolondos nevű sütemény
Az apácaszellő, a selyemsutty és az apácasóhaj mind a fura nevű fánkot takarják, ami egy apró édesség. Így készítsd el.
Petrás Gabriella
