Apácafingocska avagy selyemsutty, a bolondos nevű sütemény

Az apácaszellő, a selyemsutty és az apácasóhaj mind a fura nevű fánkot takarják, ami egy apró édesség. Így készítsd el. 

A kisméretű teasüteményt a középkorban, a 16. században alkották meg, és több elnevezése is ismert. Apácafa, apácapogácsa, apácafelhő, apácaszellő, régiesen írva apátza-fingotska néven is ismerik, és a világon mindenhol ugyanúgy megmosolyogják a sütemény elnevezését, mint itthon.

Az apácafingocska születése

Angliában nun’s puffs, a franciáknál pet de nonne, a németeknél nonnenfürzle a sütemény neve, ami mind a magyar apácafingocskának felel meg. A ma ismert minifánk eredetéről több monda is született, de a legszórakoztatóbb a konyhájáról híres Marmoutier-i apátságból, Franciaországból, Tours városából eredezteti a süteményt. Egy nagy ünnepség keretén belül a püspök éppen Szent Mártonnak, a kolostor védőszentjének a köpenyét készült megáldani, amikor a konyha felől a szellentéshez hasonló hangokra lett figyelmes. A konyhába belesve a tűzhely mellett Ágnes nővért találta, aki elvörösödve sütögette a tésztagolyókat. A püspök elnevette magát, és a süteményt apácafingocskának keresztelte.

Egy másik történet a süteményt a Baume-les-Dames apátsághoz köti: az apácák a tészta receptjét a béke jeléül kapták a szomszédos kolostortól, akikkel sokáig viszályban álltak. Így lett a neve paix-de-nonne, azaz apácabéke, ami viszont „pedönon” -nak ejtve apácafingocskát jelent.

Kedved támadt fánkot sütni? Mutatunk pár receptet!

A németek szerint a fánk eredeti neve nonnenfürzchen volt, ami annyit jelent: apácák készítették. Mivel a tészta sütés közben szisszenő hangot ad ki, ráragadt a nonnenfürzle, vagyis az apácafingocska név.

Az apácafingocska első receptje

Az első recept 1474-ben jelent meg Bartolomeo Sacchi Az őszinte élvezetekről és az egészségről című könyvében. A fánk nagy sikert futott be, olyannyira, hogy majd’ 400 évvel később, 1859-ben az oxfordi egyetem Háztartási Enciklopédiájába is bekerült nun’s puffs néven.

Hozzávalók:

  • 1 csésze (2,5 dl) tej
  • 3 evőkanál vaj
  • 2 evőkanál cukor
  • 300 gramm liszt
  • 30 gramm élesztő
  • 3 tojás
  • 1 csipet só
  • ½ citrom reszelt héja
  • néhány csepp vanília kivonat
  • olaj a sütéshez

Elkészítés:

Öntsd a lisztet egy tálba, az élesztőt morzsold a közepébe, adj hozzá egy kevés cukrot és öntsd fel fél csésze meleg tejjel. Az egészet keverd össze, takard le és hagyd pihenni 30 percet. Ezután add hozzá a többi hozzávalót, alaposan dolgozd el, majd pihentesd újabb 30 percig. A tésztából formázz kis golyókat egy kanállal, forrósítsd fel az olajat, és süsd aranybarnára a minifánkokat. Tálalás előtt szórd meg a golyócskákat porcukorral, ha úgy tartja kedved készíts hozzá vaníliakrémet, vagy kanalazz mellé lekvárt.

Az élesztő nélküli változat:

Egy lábasban melegítsd fel a tejet és a vajat, majd, ha a vaj már felolvadt, folyamatos kevergetés közben adagold hozzá a lisztet. Addig keverd a tésztát, amíg a lábas falától el nem válik, ezután a tűzről levéve add hozzá a cukrot és a tojást, majd a többi összetevőt. Dolgozd el alaposan a tésztát, formázz kis golyókat, és süsd meg forró olajban.

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Klasszikus hagyományos bejgli

Ez egy mennyei bejgli, egy igazi hungarikum! Karácsonykor nem hiányozhat az ünnepi asztalról! Hosszú - már évtizedekben mérhető - idő óta így készítem....mi nem szeretjük a hatalmas, ...