Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

6 meglepő tény az ételválasztás pszichológiájáról

Téved, aki azt hiszi, hogy a táplálkozás tudománya unalmas szakterület. Bizonyítékul hoztunk pár nagyon érdekes kutatást. 

Rachel Herz pszichológus, neurológus, a Brown Egyetem tanárának kutatási területe a szaglás, az érzékelés és az érzelmek, legutóbbi könyvében pedig az ételválasztás pszichológiáját kutatta. Vizsgálódása során csupa olyan izgalmas körülményre bukkant, amikre laikusként álmunkban sem gondolnánk. Összeszedtük a legizgalmasabb megfigyeléseit.

1. Bloody Mary a repülőgépen

A Bloody Mary koktél sokkal finomabb, ha azt a repülőgépen fogyasztjuk. Ebben a folyamatban fontos szerepet kap egy agyi ideg, ami nemcsak a hallásban, de az ízlelésben is közreműködik. Amikor repülőgépen utazunk, 80-90 decibeles környezeti zajnak vagyunk kitéve, ami nemcsak a hallásunkra van hatással, de az ízlelésünk is “megzavarodik” tőle: az édes és a sós ízeket tompábban érezzük, de ha mondjuk Bloody Maryt rendelünk, nagy lesz a meglepetés. Az édes, savanyú, sós és keserű íz mellett az úgynevezett „ötödik íz”, az umami érzékelése ugyanis fokozódik hangos zajok hatására - így az olyan ételek, amik umamit tartalmaznak, karakteresebbek lesznek. Az umami megtalálható például a paradicsomban, a sajtfélékben, a halfélékben, a spenótban, de a nátrium-glutamát (E621) is képes az umami kiváltására.

2. Becsapós kalóriák

Egy kísérlet során a résztvevők ugyanazt a tejturmixot kapták két alkalommal, és míg az első körben azt írták az italra, hogy 620 kalóriás és szuperlaktató, addig a második körben, hogy 140 kalóriás, és nem tartalmaz zsírt és cukrot. Bár mindkét esetben ugyanazt a 340 kalóriás turmixot kapták a résztvevők, a kalória, mint információ, befolyásolta a résztvevők anyagcseréjét, szervezetük háromszor magasabb kalóriásnak “hitte” a 620-as turmixot, mint sovány párját – mindezt két darab címkének köszönhetően.

3. Endíviateszt

Szakemberek szerint az emberek ⅓-a nem érez ízeket, ⅓-uk átlagos ízlelő, míg ⅓-uk szuperízlelő. Utóbbiak azok, akik a legtöbb ízlelőbimbóval rendelkeznek a nyelvükön, ennek köszönhetően pedig egy élénk ízvilágban élnek. Számukra egy étel krémessége, csípőssége intenzívebb – a keserű ízek pedig elviselhetetlenül keserűbbek. Aki nem szereti például az endíviát, a kelbimbót, az nagy valószínűséggel szuperízlelő.

Ezt olvastad már?

Minden idők 5 leghatásosabb diétája – az első helyezett simán tartható!

4. Az ismerős ízek laktatóbbak

Kutatások igazolják, hogy leginkább azoktól az ételektől lakunk jól, amelyek a legismerősebbek. Összefüggést találtak aközött, hogy adott ételből valaki mennyit fogyaszt, és arról mennyire hiszi azt, hogy jóllakatja. Ez különösen a tésztára és a burgonyára igaz: mivel ezekből esszük a legtöbbet, nem meglepő, hogy az értékelés során hatszor annyi pontot kaptak, mint mondjuk a kesudió, amiből sokkal kevesebbet fogyasztunk, az mégis több kalóriát tartalmaz, mint a krumpli.

5. Egyensúly

A fenntarthatóság jegyében egyre többen döntenek úgy, hogy a boltban felkínált műanyag zacskó helyett saját bevásárlószatyrukat viszik magukkal. Aki így tesz, jóval több organikus terméket vásárol, ami nem meglepő, hiszen, aki óvja a természetet, arra is odafigyel, hogy mit eszik. A dolog érdekessége ugyanakkor, hogy ezek az emberek sokkal több csemegét vásárolnak önmaguknak, szemben azokkal, akik nem ennyire tudatosak a vásárlásban. Mindez azért történik, mert az ember törekszik az egyensúlyra, hogy az erényeit és gyarlóságait összhangba hozza; vagyis azáltal, hogy valami jót tesz az anyatermészettel, jár cserébe valami, egy édesség, egy ínycsiklandó nasi. Ez a megfigyelés ugyanakkor csak akkor áll, ha maguknak vásárolnak, ha a család számára, kevésbé gondolnak a csemegére. 

A jó mellé kell egy kis káros is

Egy másik érdekes kutatásban azt vizsgálták, hogy milyen utat járnak be az emberek egy boltban. A kutatók jelkövetőt erősítettek a bevásárlókocsikra, majd megfigyelték, mit tesznek a vásárlók azután, hogy egy egészséges ételt – jelen esetben kelkáposztát – helyeztek a kocsijukba. A megfigyelésből kiderült, a zöldséges pult után az alkohol vagy a jégkrémes részleg felé vették az irányt. Itt szintén az egyensúlyra való törekvés dolgozik az emberekben. A jó mellé kell egy kis káros is.

Ez a bennünk működő mechanizmus nem tudatos, az emberek zöme apró célokkal “dolgozik”. Ez történik például akkor, amikor megbeszéljük magunkkal, ha még egy órát dolgozunk, utána jöhet egy sütemény. Vagy: Ma elmegyünk edzeni, de utána beülünk valahova egy sörre. Ezzel a metódussal egyetlen gond van, kalória dolgában nem lesz meg az egyensúly. Hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni egy óra konditerem és három csokis muffin közé, holott utóbbiban jóval több a kalória, mint amennyit az edzőteremben elégetünk.

6. Aki „jó” terméket vásárol, erkölcsi fölényben érzi magát

Egy kísérletben azt kérték a résztvevőktől, hogyan vásároljanak be egy teljesen átlagos webshopban és egy online bioboltban. Vásárlás után arra kérték őket, hogy játsszanak egy olyan online játékkal, ahol a játék felkínálta az ellenfél meglopásának és becsapásának lehetőségét. A megfigyelés meglepő eredményeket hozott: azok, akik a bioboltban vásároltak, hajlamosabbak voltak lopni, csalni, hazudni, szemben azokkal, akik az átlagos webshopban vásároltak.

A kutatók rávilágítottak arra, ha egy olyan helyen vásárol az ember, ahol sok a felcímkézett organikus termék, az ügyes branding egyfajta morális fölényt vált ki a vásárlóból, hiszen azzal, hogy egy “jó” terméket vásárolt, erkölcsileg valami felsőbbrendű dolgot vitt véghez. A kutatók ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy ezek az emberek nem kedvesek az embertársaikkal, kevésbé nagylelkűek, nem figyelmesek. Aki egy szokványos boltban vásárol, előbb adakozik például egy rászorulónak a bejáratnál.
 

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Getty Images 

via, via és via

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!